Terítéken a B1-vitamin

A B-vitaminok csoportját a lengyel származású Casimir Funk fedezte fel. A londoni Lister Intézetben a beriberi ellenszerét kutatva alkotta meg a vitamin fogalmát. Funk galambjait eredményesen kezelte rizskivonattal. Rájött: a beriberi hiánybetegség, mely az általa elkülönített B-vitaminok csoportjával gyógyítható.

A B-vitaminok közül a B1-et máig is beriberi-ellenes vitaminnak nevezik. Kémiai neve tiamin. Egyike a legfontosabb vitaminoknak, hiszen elősegíti a növekedést, segít az emésztésben, enyhíti a tengeribetegség tüneteit, de szükséges az idegek, az izmok és a szív normális működéséhez is.

A B1-vitamin természetes forrásai közé tartozik a szárított élesztő, a hántolatlan rizs (a beriberi a hántolt rizsen élők betegsége volt), a korpás búza, a zabpehely, a mogyoró, a sertéshús, a legtöbb zöldség- és főzelékféle, valamint a tej.

A főzés-sütés könnyen tönkreteszi a B1-vitamint, de ellensége az alkohol és a koffein is, ezért aki dohányzik, annak több B-vitamint kell fogyasztania.

A gyermekek napi szükséglete 100 mg, a felnőtteké 200–300 mg, ez a mennyiség a természetes forrásokon kívül vitamintablettákkal is elérhető, ilyenkor célszerű a többi B-vitaminnal együtt B-komplex készítményt szedni, mert a B-vitaminok együttesen hatásosabbak. A B-komplex többi tagjához hasonlóan a B1 fölöslege is kiürül a szervezetből, így naponta pótolni kell.

A B1 hiánya étvágytalanságot, gyengeséget, kimerültséget, ingerlékenységet okozhat, de jelentkezhet depresszió, székrekedés vagy bizonytalan fájdalmak. A gyermekeknél fontos odafigyelni, hisz hiánya a növekedés elmaradását idézheti elő.

B1-vitaminban gazdag élelmiszerek (mg/100 g):

Élesztő: 2,4

Sertéshús: 0,32

Hántolatlan rizs: 0,305

Fokhagyma: 0,6

Méz: 0,6

A jó emésztés 10 alapszabálya

1. A ballasztanyagban gazdag étrend. Együnk sok nyers zöldséget, salátát, gyümölcsöt és minél több teljes kiőrlésű gabonaterméket.

2. A rendszeres étkezés.

Lehetőség szerint mindig azonos időpontban reggelizzünk, ebédeljünk, vacsorázzunk.

3. A bőséges folyadékfogyasztás. A napi legalább két liter folyadékbevitel lazítja és könnyíti a salakanyag előrejutását a bélben.

4. A rendszeres testmozgás. A sportolás javítja az anyagcserét, és egyúttal élénkíti a bélműködést is.

5. Töltsünk öt-tíz percet azon a „bizonyos helyen“. Hacsak nem muszáj, ne tartsuk vissza a székletet. Minél tovább marad a végbélben, annál keményebb lesz.

6. A nyugodt étkezés. Ne rohanjunk, szánjunk kellő időt az evésre, és rágjuk meg alaposan az ételt.

7. Kerüljük a székrekedést okozó ételeket. Ezek közé tartozik többek között a csokoládé, a banán és az áfonya.

8. Ne igyunk feketeteát, kakaót és vörösbort, mert székrekedést váltanak ki.

9. Lenmag és a búzakorpa, ez a két növényi táplálék megfelelő mennyiségű folyadékkal párosítva oldja a székrekedést.

10. A jókedv és derű. Bizonyos lelki tényezők ugyanis, mint például a levertség vagy a borúlátó hangulat, szintén okozhatnak székrekedést.