Tények és tévhitek az influenza elleni védőoltásról

„Egészséges vagyok, soha nem volt influenzám, számomra nincs értelme az oltásnak.”

Tévedés. Ha valaki még soha nem volt influenzás, az nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Ráadásul ha ő maga nem is beteg, de a környezetében lévőket megfertőzheti. Közöttük olyanokat is, akik valami miatt nem kaphatnak védőoltást, de számukra az influenza súlyos következményekkel járhat. Közéjük tartoznak a daganatos betegek, a szervátültetésen átesett betegek, a felső légúti, továbbá az immunrendszer betegségeiben szenvedő betegek. Ha ön beoltatja magát, ezzel elejét veszi annak, hogy más, a veszélyeztetettek csoportjába tartozót megfertőzzön. A beoltott személy nem terjeszti az influenzát.

„Az oltástól is kaphatok influenzát.”

Nem igaz. Az influenza elleni oltáskor nem élő, vagyis nem aktív vírusrészeket használnak, tehát a beoltott ember ettől nem kaphat influenzát. Ez a téves nézet abból a tényből indul ki, hogy a védőoltás után két hétbe telik, amíg ellenanyagok termelődnek. Utána a szervezetet már védik. A páciens csak akkor kaphat influenzát az oltás után, ha még az ellenanyagok termelődése előtt fertőződött meg, vagy más vírus okozott betegséget, esetleg olyan vírustörzzsel fertőződött meg, amit a vakcina nem tartalmaz. Ilyenkor a szérum csak részben hat, viszont enyhíti a betegség lefolyását. Az oltás után magához a betegséghez hasonlító tünetek – hőemelkedés, izomfájdalom – jelentkezhetnek, de ezek csak egy-két napig tartanak, és minden következmény nélkül elmúlnak.

„A múlt évben kaptam védőoltást, ezért idén már nem kell, mert még mindig véd a vakcina.”

Tévedés. Az influenza vírusa abban egyedülálló, hogy rendkívül változékony. Ez a vakcina eltér a többi oltóanyagtól – összetétele az aktuálisan előforduló influenzát okozó vírustörzs szerint minden évben változik, ezért szükséges minden évben az oltás. Ez akkor is érvényes, ha a vakcina összetétele hasonló, mint az elmúlt influenzaszezon vakcinájáé volt, ugyanis az ellenanyagok csak 6–12 hónapig védenek. Az aktuális szezonra vonatkozó vakcina összetételére az Egészségügyi Világszervezet és a Humán Gyógyszerek Bizottságának szakemberei tesznek javaslatot.

„A szájvédő megvéd az influenzától.”

Nem igaz. A szájvédővel a beteg védi környezetét, hogy ne terjessze a vírust köhögéssel és tüsszögéssel. Az influenzajárvány idején a betegség cseppfertőzéssel vagy fertőzött tárgyak érintésével (az influenzavírus porban szobahőmérsékleten 14 napig is él) terjed. Meg kell akadályozni, hogy a szem, az orr és a száj nyálkahártyájára kerüljön. A vírust személyes kontaktussal, fertőzött tárgyak érintésével, majd az arc érintésével is bevihetjük. A szájvédő viselése indokolt, ha az ember beteg, és addig sem szeretné a betegséget terjeszteni, amíg hazaér.

„Inkább legyőzöm a náthalázat, mint beoltatom magam.”

Az influenza súlyos betegség főleg a terhes nők, a gyerekek, az idősek, valamint a krónikus betegségben szenvedők – például az asztmások, a szívbetegek, a tüdő- vagy cukorbetegek számára. Súlyos szövődményeket válthat ki, kórházba kerülhetnek, de akár halált is okozhat. Ezért biztonságos választás a védőoltás.

„Az influenza elleni vakcina a megfázástól is véd.”

Nem. Az influenza elleni oltás az influenza vírusai ellen véd, de nem akadályozza meg a más vírusok és baktériumok okozta akut légúti betegségek kialakulását. A klinikai tünetek hasonlósága abból ered, hogy a megfázás okozta betegségek, hasonlóan mint az influenza, a felső, az alsó légutakat vagy a tüdőt támadják meg. Az influenzával ellentétben az akut légúti betegségek tünetei fokozatosan jelentkeznek. Ilyen a torokfájás, a nátha, a köhögés, a legfeljebb 38 C-fokos hőemelkedés, de fej- és izomfájdalom, hidegrázás és túlzott kimerültség nélkül.