SZĺVZŰR

Rezgő nadrágot kapnak brit szívbetegek, hogy élénküljön vérkeringésük szívük irányába. A nadrág bélése a vérnyomásmérők mandzsettájához hasonló, csakúgy, mint működése: levegővel felfúvódik, majd leenged. Ennek ritmusa azonban elég gyors: szívverésenként „lélegzik” egyet, és azzal préseli a vért az alsó testtájakból a szív felé. A gyors pumpálási sebesség miatt nevezték el rezgő nadrágnak. A vérnek a szív felé „masszírozásával” a készülék segíti olyan kis erek továbbfejlődését, amelyek az elzáródott szívartériák körül alakulnak ki, hogy biztosítsák a szív vérellátását. A rezgő nadrágot kúraszerűen kell „hordani”. A beteget különleges ágyra fektetik, és hét héten át hetente öt nap kap egy-egy órás kezelést, amelyek alatt EKG-monitorral figyelik szívverését. A rezgő nadrág olyan betegeknél javallott, akiknek nem használ a hagyományos – gyógyszeres, sebészi – kezelés, gyógyítás. A tapasztalatok várakozáson felüliek.

„Harminc, súlyos beteget kezeltünk az utóbbi másfél évben, és közülük többnek annyira használt a rezgő nadrágos kúra, hogy megváltoztatta az életét” – mondta Chris Morley, a bradfordi Yorkshire Klinika kardiológusa. (MTI)

Pacemaker helyett őssejtek ?

A nem túl távoli jövőben az őssejtek kiszoríthatják a szívritmus szabályzó készüléket, az ún. pacemakert az orvosi gyakorlatból, mindenesetre erre utalnak amerikai és izraeli tudósok reménykeltő kutatásai. Kísérleteik során a kutatók – az emberhez anatómiailag és élettanilag igen hasonlatos – sertések szívizmába őssejteket vezettek – olvasható a MedNovosztyi orosz nyelvű egészségügyi témákkal foglalkozó hírportálon. A tizenhárom vizsgált esetből tizenegyben az emberi embriókból nyert őssejtek szívizomsejtekké alakultak át, s képesek voltak ingerületvezetési funkciókat ellátni. A tudósok szerint az új eljárás idővel lehetővé teheti, hogy a sokszor kényelmetlen pacemakerek helyett őssejtterápiát alkalmazzanak a szívritmuszavarokban szenvedő betegeknél. (MTI)

A hideg egészségi kockázatot jelenthet

A hideg idő növeli az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatát – állítja egy nemzetközi tanulmány. Brit orvosok számításai szerint a hőmérséklet öt Celsius-fokos csökkenése átlagosan 7 százalékkal növeli az agyvérzések és 12 százalékkal az infarktusok számát. A tanulmány alapjául az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szolgáltak arról, hogy 24 afrikai, ázsiai, európai és latin-amerikai egészségügyi központba összesen hány 15 és 49 év közötti nőt szállítottak be. Ezeknek a számát a londoni kutatók összefüggésbe hozták olyan éghajlati tényezőkkel, mint a levegő hőmérséklete, az eső és a levegő páratartalma. Megállapították, hogy a hőmérséklet alakulása befolyással van az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatára, de nem növeli a trombózis vagy az embólia kockázatát. Az alacsonyabb hőmérséklet és az agyvérzés, valamint a szívinfarktus kockázatának növekedése közötti összefüggés nem minden országban volt kimutatható – olvasható a British Medical Journal című szakfolyóiratban közölt tanulmányban. Átalagosan azonban nőtt az agyvérzés és infarktus veszélye öt Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenés esetén. A brit orvosok ezt a jelenséget több tényezőre vezetik vissza, elsősorban a vérnyomásra, amely évszakonként erősen ingadozik és télen általában magasabb. (MTI)