Szívelégtelenséget is okozhat az influenza

A betegség tényleges egészségi, gazdagsági és társadalmi következményei első látásra nem túlságosan szembetűnőek. A fejfájás, a láz, a köhögés és az izomfájdalom a betegség velejárója. Ám a gyógyulást követően romolhat a légzőszervi betegek állapota, vírusos tüdőgyulladás alakulhat ki, vagy annyira legyengülhet a szervezetet, hogy könnyen bakteriális fertőzés, tüdőgyulladás alakulhat ki, romolhat az asztmában és krónikus obstrukciós tüdőbetegségben szenvedők állapota. Az influenza légzőszervi tüneteit nevezhetnénk a jéghegy csúcsának. Tudományosan bizonyított, hogy a vírus és az immunrendszer erre adott válasza befolyásolja az erek nyálkahártyáját, gyulladást válthat ott ki, továbbá infarktust, szívelégtelenséget, agyi érkatasztrófát, a cukorbeteg, a tüdőbeteg állapotának romlását, vesekárosodást és még sok egyéb betegséget és halált is okozhat. Ha mindezt figyelembe vesszük, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az influenzát még mindig nagyon lebecsüljük.

A náthaláz tünetei ártanak a szívnek

„Világszerte legtöbben szív- és érrendszeri betegségben halnak meg. Az influenza fertőző betegség, és gyűlnek a bizonyítékok arról, hogy különféle szívbetegségeket válthat ki” – mondta dr. Peter Hlivák, a Szlovák Kardiológiai Társaság elnöke. A két betegség között már 80 éve ismerik az összefüggést. Nem véletlen, hogy mindig akkor volt a legtöbb szívbeteg, amikor az influenzaszezon a csúcson volt. „Az influenza ismert tünete a hőemelkedés, a megemelkedett pulzus és vérnyomás. Ilyenkor könnyebben képződhet vérrög, utána infarktus. A következő tényező, ami az influenza miatt árt a szívnek, hogy romlik a szervezet tápanyag- és oxigénellátottsága, sőt az is megtörténhet, hogy a vírus közvetlenül a szívizmot támadja meg” – tette hozzá.

A védőoltás fontossága

Bebizonyosodott, hogy az influenza elleni védőoltás 26–53 százalékkal csökkenti a szív- és érbetegségek, 56 százalékkal pedig a halálesetek számát. A szakemberek feltételezik, hogy az influenza elleni védőoltás a szívbetegségek megelőzésében ugyanolyan hatásos lehet, mint a dohányzás abbahagyása és a magas vérnyomás sztatinokkal végzett kezelése. E tények és bizonyítékok ellenére is az átoltottság még mindig nagyon alacsony, tavaly a 7 százalékot érte el, összehasonlításképpen: az USA-ban a 67 százalékot. Nem kaphatnak influenza elleni védőoltást a terhes nők, a krónikus betegek és a 0–6 hónapos gyerekek. Sokan azzal utasítják el az oltást, mert ismerőseik között volt olyan, aki oltás után betegedett meg. Ennek két oka lehet: vagy az, hogy még nem alakultak ki az ellenanyagok, vagy olyan vírustörzs fertőzte meg, amit a vakcina nem tartalmaz.

Egyszerre a Covid és az influenza ellen?

Ismeretes, hogy mind az influenza, mind a Covid-19 elleni vakcina nem tartalmaz élő vírust. Ha először az influenza ellen kapja meg a beteg az oltóanyagot, 14 nap múlva kaphatja meg a Covid-19 ellen a védőoltást. Ha az első oltás a Covid ellen volt, a második adag után 14 nap múlva kaphatja meg a páciens az influenza elleni védőoltást. Ha az érdeklődő a veszélyeztetettek közé tartozik, kivételes esetben a Covid- 19 és az influenza elleni vakcinát egyszerre is megkaphatja, de nem ugyanabba a vállba” – hangsúlyozta dr. Zuzana Krištúfková epidemiológus.

Változik a vírus

Az influenzát 3 vírus – A, B, C – okozza. A B és a C típusú vírus csak az embert fertőzi meg, az A típusút különféle állatokból, főleg madarakból, sertésből és lovakból izolálták. Főleg ez a típus nagyon változó, a B típus stabilabb. Világszerte figyelik az influenzavírusok keringését, és a WHO ennek alapján határozza meg, hogy az oltóanyagban a következő szezonban mely elhalt vírusok lesznek. A vírus gyakran változtatja tulajdonságait, és minden szezonban más típusok dominálnak.

„A járványért legfőképpen az A típusú vírus a felelős, mert ez a típus változik legjobban, képes új célpontot találni az ember immunrendszerén, és genetikai változásával teljesen hatástalaníthatja a korábbi fertőzések után megerősödött immunrendszert” – jegyezte meg Fedor Čiampor vi- rológus professzor. „Az influenzavírus genetikai változásai a 20. században négy nagy világjárványt okoztak (köztük a spanyolnáthát), amelyben emberek milliói haltak meg” – tette hozzá. Egyelőre nem lehet megjósolni, milyen lesz az idei influenzaszezon. Tekintettel arra, hogy az elmúlt szezonban alacsony volt a fertőzöttségi szint (szájmaszkot viseltünk, többször fertőtlenítettük a kezünket, megváltoztak az éghajlati viszonyok), feltételezhető, hogy a népesség idén fogékonyabb lesz az influenzavírusra, és a járvány is kialakulhat. Ezért ajánlják – októberben és novemberben – a neves szakemberek az influenza elleni védőoltást.

(kovács)