Szédülésből szélütés

Megszédülünk. Egyszer-egyszer mindannyiunkkal előfordulhat, látszólag ok nélkül. Ám ha ez rendszeresen visszatérő kellemetlenség, az már alapos ok arra, hogy orvoshoz forduljunk panaszunkkal.

Valódi szédülésnek nevezi az orvosi nyelv az a szédülést, egyensúlyvesztést, amikor a beteg úgy érzi, forog vele a világ, vagy emelkedik és süllyed vele a talaj. Többnyire sápadtság, izzadás, hányinger, hányás kíséri. Közvetlen kiváltó oka a központi idegrendszerben található.

A nem valódi szédülés esetében a beteg szédülése nem ilyen jellegű, és bizonytalanságérzéssel jár. Okai között bizonyos gyógyszerek, ingadozó vérnyomás, fertőző betegségek, cukorbaj, lelki tényezők szerepelnek.

MIGRÉN, IDEGGYULLADÁS, AGYKÁROSODÁS

A szédülés nagyon sok betegség tünete lehet. Ezért az alapos bel-fül-ideggyógyászati kivizsgálás elengedhetetlen! Ma már szinte rutineljárássá vált minden szédüléssel járó betegség esetén a CT és MR vizsgálat, különösen, ha a szédülés hirtelen alakult ki, a beteg járás- és állásképtelenné vált, vagy eddig nem észlelt súlyos fejfájás kíséri a szédülését.

A szédülés lehet rohamokban jelentkező vagy krónikus, illetve elhúzódó.

A rohamokban jelentkező szédülés leggyakoribb oka az úgynevezett Meniere-szindróma, ami az egyensúlyszervünk betegségének következtében jön létre. A beteg forgó jellegű szédülést érez, zúg a füle, hallása jelentősen csökken, többnyire ülni sem tud. Ez az állapot általában 3-5 óráig tart. Heves szédüléssel járhat a migrénes roham, az agyi keringés átmeneti zavara, bizonyos esetben a pánikroham és más pszichés eredetű rosszullét is.

Az elhúzódó szédülés gyakori oka a középfül gyulladása, vírusos fertőzéseket követő ideggyulladások, sérüléseket követő agykárosodások, daganatok, mérgezések, agytörzsi vagy kisagyi infarktusok.

Említést érdemel a főleg idős korban jelentkező és típusosan testhelyzettől függő szédülés. Ez a forma fejsérülések, felső légúti fertőző betegségek után észlelhető, és hirtelen testhelyzet változtatáskor válik igazán kínzóvá. A beteg ilyenkor forgó jellegű szédülést érez, és hányingere van. A roham csak néhány másodpercig, legfeljebb egy percig tart, és mindig ugyanaz a fej- vagy testhelyzet váltja ki. Például a fodrásznál borotválás közben hátra szegzett fej-nyaktartás során keletkezik.

MEGÉRI AZ ALAPOS KIVIZSGÁLÁST

A szédülés kezelése alapvetően függ a kiváltó betegség természetétől. Ezért különösen fontos a tüneti gyógykezelés mellett a részletes, alapos kivizsgálás. Olykor ugyanis az ártalmatlannak tűnő szédülések hátterében ugyanis komoly megbetegedés állhat, máskor hosszú időn át tartó, krónikus szédülés mögött semmiféle szervi eltérést nem találunk. A már említett vizsgálati módszerekkel nagy valószínűség szerint kizárhatók a súlyos, életet veszélyeztető kórképek, és elkezdődhet a nem egyszer hoszszadalmas terápiás próbálkozás a szédülésnek, mint tünetnek a megszüntetésére. Ma már gyógyszerek sokasága áll rendelkezésre a hatásos tüneti kezelésre. Alapvetően fontos, hogy még igen csekély, ártalmatlannak látszó szédülés esetén is forduljunk háziorvosunkhoz, mert így időben tisztázható a betegség eredete, kizárhatók egy esetleges szélütés bekövetkeztének veszélyei.