Rutin vérvétel – Ezeket a betegségeket mutathatja ki

Ám nemcsak „ellenőrzésre” jó, a vérünkben található anyagok, molekulák, sejtek számos betegség felderítésében is szerepet játszanak, ráadásul a vérünkben gyakran korábban jelennek meg a problémára utaló jelek, mintsem a tüneteket észlelnénk.

Amikor eltér a normálistól

Egy-egy, a normálistól eltérő érték nem jelenti feltétlenül azt, hogy súlyos betegségben szenvedünk. A kapott értékeket ugyanis az egyéni jellegzetességek figyelembevételével kell elemezni, vagyis nemcsak a korunk, a testsúlyunk, a nemünk, az esetleges meglévő egészségügyi problémáink, a szedett gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők befolyásolhatják az eredményeket, hanem az életmódunk, szokásaink is.

Fehérvérsejt, vörösvérsejt

A vér sejtes elemeinek, például a vérlemezkéknek, a fehér- vagy vörösvértesteknek a száma utalhat akut vagy krónikus gyulladásra, allergiára, fertőzésekre, de vese- vagy szívbetegségekre is.

Vitaminok, ásványi anyagok

Sok hiánybetegséget ki lehet deríteni a vér elemzésével, egyebek mellett például a vashiányos vérszegénységet, a D-vitamin, a B-vitaminok vagy a magnézium hiányát; de a vérben megtalálható anyagok arra is utalhatnak, ha valaki szervezetében túl sok például a kalcium, a nátrium vagy a kálium, de akár a nehézfémmérgezéseket is ki lehet deríteni a vérvizsgálat segítségével.

Bilirubin, albumin

A vér egyéb alkotóelemeit, például a bilirubint (mely a hemoglobin lebomlásakor keletkezik) vagy az albumint (mely a vérplazmában található fehérje) vizsgálva pedig a máj- és vesekárosodásra is lehet következtetni.

Vércukorszint, koleszterin

Általánosak az anyagcserénkre vonatkozó vizsgálatok is, melyek egyebek mellett például a vércukorszintünket vagy a koleszterinszintünket mérik. Ezeknek az eredményeknek az elemzése segíthet olyan súlyos, krónikus (akár az életet is veszélyeztető) betegségek diagnosztizálásában, mint a diabétesz vagy a szív- és érrendszeri problémák. Természetesen emellett genetikai eredetű betegségekre vagy felszívódási zavarokra is lehet következtetni az értékekből.

Hormonok

A vér segítségével jutnak el a különböző hormonok is a sejtjeinkhez, ezért a vérvizsgálat során ezek mennyiségét is mérni lehet. Az egyes hormonok túl magas vagy éppen túl alacsony szintje állhat rengeteg betegség és állapot hátterében, ezért a hormonmennyiségek elemzése hozzájárulhat különböző nőgyógyászati betegségek, a meddőség, az inzulinrezisztencia, a pajzsmirigybetegségek, de akár egyes daganatos betegségek diagnózisához is (előfordulhat ugyanis, hogy a daganat serkenti fokozott hormontermelésre az adott mirigyet).

Antitestek

A vérben olyan antitestek is lehetnek, melyeket a szervezetünk valamilyen allergénnel való találkozás hatására termel, vagyis a vérvizsgálat során akár az allergiás betegségeket is kideríthetik, de más anyagok elemzése az esetleges autoimmun betegségek diagnózisához is elvezethet. Az orvostudomány fejlődésével egyre több dolgot vizsgálhatunk a vérből, ezek az eredmények pedig a genetikai eredetű rendellenességek, illetve a daganatos betegségek hatékonyabb, gyorsabb és pontosabb felderítéséhez vezetnek.

Tumormarkerek

Az úgynevezett tumormarkerek például olyan biomarkerek, melyeket a daganatok (vagy a daganatra adott reakcióként a normál sejtek) termelnek, és meglétük a vérben tumoros megbetegedésre utalhat. Természetesen pusztán egy vérvizsgálatból nem lehet megállapítani, hogy valaki rákos-e, ezért azt más eljárásokkal, például képalkotó vizsgálatokkal egészíthetik ki. A tumormarkerek vizsgálatával emellett megállapíthatóak bizonyos daganatos betegségek stádiumai, de az is, hogy milyen hatással van a kezelés a daganatra. A genetikai tesztek során pedig kideríthető, hogy bizonyos súlyos, akár életveszélyes betegségekre van-e fokozott hajlamunk.

Vírusok, baktériumok

Jó néhány betegség „egyértelmű” nyomokat hagy a vérünkben, így a vérvizsgálattal ezeket is ki lehet deríteni. Ezek közé tartoznak például a különböző szexuális úton terjedő betegségek, de egyebek mellett a rubeola is.

(EgészségKalauz)