Reménysugár a betegeknek

A központi idegrendszer fehérállományának krónikus gyulladásos betegsége a világon 2,5 millió embert érint, a fiatal felnőttek leggyakoribb idegrendszeri bántalma. A nők valamivel hajlamosabbak a betegségre, melynek első tünetei leggyakrabban a 20. és az 50. életév között jelennek meg.

Tünetei

Pontos oka nem ismert, kialakulásában valószínűleg több tényező játszik közre. A sclerosis multiplex nem egyértelműen örökletes betegség, noha a családi előfordulás valószínűsíti. Feltételezik, hogy vírusfertőzések változtatják meg az immunrendszer működését úgy, hogy az saját maga ellen fordul.

A szem problémái közül a betegek egynegyedénél első tünetként a látóideg-gyulladás, a homályos látás, a kettőslátás jelentkezik. A mozgáskoordinációs problémák közül az egyensúlyvesztés, bizonytalan járás, szédülés, a végtagokkal végzett mozgások ügyetlensége, a lábak gyengesége tűnhet föl. Az izmok merevekké, görcsösekké válhatnak.

Az érzékelés zavarairól van szó, ha a betegek égő, bizsergő érzést említenek, emellett indokolatlan fájdalmak is felléphetnek. A beszéd lelassul, érthetetlenné válik, megváltozik a ritmusa, nyelési nehézségek jelentkeznek.

Az általánosan eluralkodó fáradtság, ami a fizikai aktivitástól vagy épp pihentségtől teljesen függetlenül jelentkezik, a beteget képtelenné teheti önmaga ellátására is, valójában a leggyakoribb panaszok egyike. A vizelettartási zavarok gyakoriak, a széklettartási nehézség sokkal ritkább, inkább a székrekedés okoz panaszt.

A szexuális élet impotencia, csökkent libidó és érzékenység miatt válik nehézzé.

A mentális zavarok közül a rövid távú emlékezet és a koncentrációs képesség gyengülése említhető. A betegség tüneteire jellemző, hogy rohamszerűen, ún. shubokban jelentkeznek, amelyek spontán gyógyulnak vagy maradandóvá válnak.

Az immunrendszer támadása

Az SM autoimmun-betegség, vagyis az immunrendszer a saját idegrendszer sejtjei ellen fordul. Az idegrendszert alkotó legfontosabb sejtek az idegsejtek és az idegrostokat körülvevő myelint képző sejtek. A myelin, ez a nagy zsírtartalmú, az idegsejteket körülvevő szövetréteg úgy működik, mint a villanydrót körüli szigetelőréteg, azzal a különbséggel, hogy nem folyamatos. A szigetelt helyeket a sejtmembránon végigfutó elektromos jel kénytelen „átugrálni”, ezáltal a myelinhüvely lényegesen meggyorsítja az ingerületvezetést. A gyors és pontos jelátadás a finom és gyors, koordinált mozgások feltétele. Az SM-nél elvész ez a képesség, mivel ilyenkor a gyulladás miatt a myelin elpusztul, a helye heggel gyógyul. A betegség nevében a sclerosis latinul megkeményedést jelent. A gyulladások és hegek az idegrendszerben egyszerre több helyen is kimutathatók, erre utal a multiplex jelző. A betegség lefolyását, a folyamat gyorsaságát nem lehet pontosan előre látni, ebből a szempontból az első öt év meghatározó. A prognózist befolyásolja a beteg neme és kora az első tünetek jelentkezésekor. A csupán enyhe tünetekkel járó betegségtől a gyorsan romló és rokkantsághoz vezető formáig nagyon sok variáció létezik. A betegség egyes formáinak megkülönböztetése a kezelés szempontjából is döntő: bizonyos gyógyszerek csak az egyes típusoknál hatékonyak, máskor hatástalanok.

Fajtái

Az első csoportba a relapszussal-remisszióval járó SM tartozik. A név azt jelenti, hogy időnként rohamos, shubokban történő rosszabbodás következik be a betegnél, amely állapotot teljes vagy részleges gyógyulás követ, és csak viszonylag enyhe tünetek maradnak meg. A legtöbb SM általában ilyen formában kezdődik, évente átlagosan egy shub zajlik le. Ehhez a formához tartozik az SM jóindulatú változata, melyben az első két shub után több nem jelentkezik, és a tünetek hosszú ideig, 15-20 éven át csekélyek maradnak. Ezeket a betegeket nem érinti súlyosan állapotuk, gyakorlatilag normális, aktív életet tudnak élni. Sajnos ez a forma csak utólag, az évek múltával különíthető el biztonsággal. A betegek 20%-a sorolható ide.

Az említett forma átalakulhat olyanná, amikor a shubok utáni felgyógyulás mindig részleges, végül nem várható javulás, inkább a lassan fokozódó romlás a jellemző. Ebben a formában az érintettek 40%-a szenved.

Bár nem minden fajtája vezet rokkantsághoz, érthetően ettől tartanak, akiknél felmerül a betegség gyanúja. A diagnózist követően a betegeknek 10%-a lesz öt éven belül súlyosan rokkant. A várható élettartamot nem befolyásolja lényegesen, annál több gondot okoz viszont az életminőség rosszabbodása.

A betegség nem állapítható meg egyetlen tünetből, csak azok együtteséből. Korai fázisban, gyenge tünetek mellett nem lehet pontos diagnózist felállítani, azt csak a betegség előrehaladtával lehet biztosan megmondani.

A klasszikusnak mondható tünetek gyorsíthatják a diagnózis felállítását, ezért ezekkel érdemes nagyobb szemészeti, neurológiai centrumokban dolgozó szakorvosokhoz fordulni, akik speciális vizsgálatokkal tudják ellenőrizni az SM-gyanút. A neurológiai diagnózishoz legalább két, időben elkülönülő és az idegrendszer két külön területét érintő funkciózavar (shub) igazolhatósága szükséges.

Javítja az életminőséget

Szlovákiában január óta egy új gyógyszer áll az orvosok rendelkezésére, amelynek hatóanyaga a natalizumab. Tanulmányok igazolják, hogy a natalizumab több mint kétharmaddal csökkenti a központi idegrendszer károsodását, az eddigi gyógyszerek pedig csak egyharmaddal. Ez az első gyógyszer, amely javítja a betegek életminőségét mégpedig úgy, hogy javítja a látást, a járást és segít megőrizni a normális mozgást. Szlovákiában 7000 beteget tartanak nyilván, sokuk számára a Biogen Idec gyógyszergyár által kifejlesztett natalizumab hatóanyagú gyógyszer új reményt ad az életminőség romlásának megállítására. (ki-o)