Ősszel is támadhat a kullancs!

A bőrbe fúródva teleszívja magát vérrel, s közben pedig saját, különböző kórokozókkal teli nedveit juttatja az áldozat vérkeringésébe. A legnagyobb veszély azokra leselkedik, akik erdős vidéken élnek. Nekik mindenképpen tudniuk kellene, hogy azon a vidéken van-e kullancsveszély. Ezt a kötelességet gyakran elhanyagolják, s ezzel veszélyeztetik egészségüket.

A kullancscsípés nem fáj, ezért sokszor észre sem vesszük. A Lyme-kór egyetlen, más betegségnél nem észlelhető tünete az úgynevezett Lyme-folt, a csípés helyétől körkörösen terjedő, kokárdaszerű bőrgyulladás. A folt a csípés után egy-két héttel alakul ki, nem fáj és magától elmúlik. A többi tünet, panasz nem tipikus, illetve sok más betegségnél is előfordulhat. Gyermeken a fülcimpa gyulladásos duzzanata jelentkezhet. Az idegrendszeri tünetek a csípés után hetekkel, hónapokkal alakulnak ki: agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, fáradékonyság, fejfájás. A végtagokon kialakuló bőrsorvadás, az ízületi és izomfájdalom, a térdízület fájás nélküli duzzanata, ritkábban szívritmuszavar, izomgyengeség mind olyan tünet, amely a kullancscsípés után akár évekkel is kialakulhat, így nemcsak a páciens, de sok orvos sem gondol a Lyme-betegségre. A betegek egy része – akiknek „folyton fáj valamijük” – a pszichiátert is megjárja, pedig „csupán” fertőzése van.

A betegséget a klinikai tünetek és speciális vérvizsgálatok eredményei alapján diagnosztizálják. Újdonság, hogy nemcsak a páciens, de a kullancs is vizsgálható: a bőrből eltávolított kullancsból kimutatható a kórokozó, így az első tünetek megjelenése előtt feltételezhető vagy kizárható a fertőzés.

Nem igaz, hogy a borreliózist a legyek, szúnyogok és döglegyek terjesztik. Vérükben ugyan találtak baktériumokat, de nem így terjednek tovább. Amikor a kullancs teleszívja magát borélia baktériummal, az emésztőrendszerből a nyálba kerül, és megfertőzheti a gazdát. Az egész folyamat egy-két napig tart. Ha 24 órán belül sikerül eltávolítani a jóllakott kullancsot, szerencséje van. Borreliózist csak akkor kapja meg az ember, ha a kullancs baktériummal fertőződött. A kullancsot óvatosan vegye ki, nem szabad szétpukkasztani, s ha mégis hozzáérne a bőrhöz, fertőzhet. A megfelelően hőkezelt tehén- vagy kecsketej fogyasztásával sem fenyegeti veszély.

A kullancs okozta legsúlyosabb betegség a vírusos agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis), amely védőoltással megelőzhető, a többi betegség pedig antibiotikummal gyógyítható. Tehát nem állunk tehetetlenül a betegségekkel szemben: többségüket eredményesen lehet kezelni, amelyiknél pedig nincs specifikus kezelési lehetőség, azzal szemben hatásos védőoltással rendelkezünk.

A kullancsok által terjesztett fertőző betegségek többsége a csípés után 3-30 nap között jelentkeznek. Mit kell figyelni? Mi a teendő?

Először is, ha lehet, védekezzünk a kullancscsípés ellen. Ez a legjobb megelőzés. A megfelelő öltözék (pl. nadrágszárra felhúzott zokni, nadrágba betűrt ing), a kullancsot távol tartó riasztó kenőcsök, krémek 3-4 óráig hatásosak, utána ismételni kell használatukat.

Ha nem sikerült megelőzni a csípést, mielőbb el kell távolítani a kullancsot. Minél tovább tartózkodik a kullancs a bőrben, annál nagyobb a fertőzés esélye. A napi „kullancsvizit” célszerű minden kirándulás, kertészkedés, erdei-mezei munka után. A gyermekek fehér bőrén a szülő könnyen észreveszi a kifejlett kullancsot.

A kullancs eltávolítása nem orvosi feladat. Egy egyszerű csipesszel mindenki elvégezheti. A gyakorlott vadászok, erdőn dolgozók között akad, aki a kés hegyével is ki tudja emelni a bőrbe fúródott kullancsot. Ha eltávolításkor a kullancs feje bennszakad, akkor sincs baj. Két hét alatt idegen testként (mint egy szálka) kilökődik. Ellenben, ha megpróbáljuk tűvel vagy egyéb eszközökkel kiszedegetni a fej darabkáit, menthetetlenül megfertőzzük a csípés helyét, aminek bőrgyulladás, esetleg orbánc lesz a következménye. Jegyezzük fel a kullancscsípés és az eltávolítás idejét (erre a későbbiekben szükség lehet). (O-ki)