Nem érdemes halogatni a kivizsgálást

Nem halálos betegség, és nem is fáj, ha az ember csak minden ötödik szót hall meg, így hát nem is foglalkozik vele. Azt pedig végképp elutasítja, hogy esetleg hallókészüléket viseljen.

65 év felett minden 3.

Míg a rosszul látó ember büszkén válogat a legmodernebb szemüvegkeretek között, a halláskárosodott inkább megjátssza, hogy mindent ért. Arra nem is gondol, hogy minél tovább játssza el, hogy hall, annál nagyobb az esélye annak, hogy egyszer csak megsüketül, és teljesen kizárja magát a társadalmi életből. Feltehetően a világ népességének 6 százaléka viszonylag súlyos halláskárosodással él, érdekes módon a szegényebb rétegeket, többségében a férfiakat, jobban érinti ez a hiba, mint a gazdagokat. Minden harmadik, 65 évnél idősebb embernek hallászavarai vannak. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) feltételezése szerint ha a hallászavarok kezelése nem változik meg, akkor 2030-ban már 600 millió lesz az érintettek száma. Szlovákiában körülbelül 300 000 embernek nem tökéletes a hallása.

A leggyakoribb kockázati tényezők

• Hangos zene: A belső fül károsodásához és fülzúgáshoz vezet a túl nagy zaj, legyen szó munkahelyről vagy hétvégi programról. Az emberek általában nem tudatosítják, hogy a már károsodott hallást teljesen nem lehet helyreállítani, hogy ez az állapot tartós, és idővel a hallás tovább romlik. Ezért sem jó, ha szabadidőnkben órákon át túl hangos zenét hallgatunk. A gyártók a különféle készülékek hangjának intenzitását 75-135 dB-ben állapították meg, de hallásunkat már a 90 dB is károsíthatja. Összehasonlításképpen: az éjszakai klubokban és diszkókban a hangerő 110 dB körül mozog.
• Fülgyulladás: Gyakori betegség, a népesség kb. 10 százalékát érinti. Gyerekekkel ezzel a betegséggel keresik fel a szülők az orvost legtöbbször. Előfordul, hogy az ismételt gyulladás krónikussá válik, ami hosszú távon károsítja a hallást. A kezeletlen fülgyulladás súlyos és tartós halláskárosodást okoz. Számos antibiotikumról derült ki, hogy károsítja a hallást. Gyakran elkerülhetetlen a használata, de arra senki nem gondol, hogy gyengíti a hallást.
• Fertőző betegségek: Rózsahimlő, fültőmirigy-gyulladás, agyhártyagyulladás után különféle fokú halláskárosodás alakulhat ki. Az oltás és a korai antibiotikumos kezelés bizonyos esetekben megakadályozhatja ezt.
• A hallószerv öregedése: A kor előrehaladtával a belső fül szerepe gyengül, de a középfül teljesen egészséges. A 65 év feletti lakosság egyharmadára jellemző ez a jelenség. Visszafordítani nem, de hallókészülékkel jól lehet korrigálni.

... a fülhallgatókat szűrővel látják el, hogy védjék a fület a károsodástól.

Veleszületett hallászavarok:

Szlovákiában évente 55-60 ezer gyerek születik. Ha elfogadjuk, hogy világszerte 1000 újszülött közül 1-2 siketen jön a világra, akkor nálunk évente 60-100 újszülöttet kell ezzel a hibával kezelni. A hallászavarok 90 százaléka visszafordítható vagy megoldható egészségi probléma. Diagnosztikájuk és kezelésük nehéz feladat, főeg a legkisebbek között. A diagnosztikai központ és a súlyos halláskárosodás kezelése Szlovákiában mindenki számára elérhető, de ami nagy gond: kevés a tapasztalt audiológus és foniáter.

Hogyan kezelhető a nagyothallás?

A vezetéses típusú halláscsökkenés az esetek legnagyobb részében helyrehozható a hallójáratban rekedt zsír vagy idegentest eltávolításával, a hallójárati csontkinövés sebészi eltávolításával, a középfülgyulladás megfelelő kezelésével, a repedt dobhártya helyreállításával, az otoszklerózis műtéttel. A szenzoros és idegi halláscsökkenés legtöbbször sajnos egyelőre nem gyógyítható. A hallás – esetenként sebészileg implantált – hallókészülékkel javítható. Az iparban törvény szabályozza a zajszintet, csak be kell tartani. A WHO tárgyalásokat folytatott a fülhallgatók és lejátszók gyártóival, hogy a zenehallgatás biztonságos legyen. Ennek alapján a fülhallgatókat szűrővel látják el, hogy védjék a fület a károsodástól.

Az, hogy megemlékezünk a hallás világnapjáról, sem a halláskárosodás következményeit nem enyhíti, sem kialakulásukat nem akadályozza meg. Azt sem lehet szavatolni, hogy a diagnosztikában vagy a kezelésben nem csúsznak be hibák, viszont meg tudjuk nevezni a problémákat és megoldást tudunk javasolni. Szlovákia csak akkor éri el a fejlett Európa és a világ színvonalát a halláskárosodás terén, ha minden érdekelt aktív lesz, ha mindenki többet fog tudni a nagyothallásról, és ha mindenki a legjobb kezelést kapja meg

– jegyezte meg Milan Profant professzor, fül-orr-gégész főorvos.