Ne becsüljük le a tüneteket!

Az onkológusok mégis óvatosak: az első tíz évben csupán hosszabb túlélésről és tünetmentességről beszélnek, ugyanis a non-Hodgkin limfóma kiújulhat.

A betegség két fő típusára azért figyelmeztetnek a neves szakorvosok, mert az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják az intő jeleket. – A magas lázat, az éjszakai izzadást és a hirtelen súlycsökkenést sokan megfázással, náthalázzal tévesztik össze. Ám ha akkor sem mennek orvoshoz, ha a hónaljban, a nyakon, vagy a lágyékhajlatban megduzzadnak a nyirokcsomók, az életükkel játszanak. Ugyanis az agresszív limfóma akár 36 órán belül is halált okozhat – magyarázta dr. Ivan Koza professzor, a hazai onkológiai társaság elnöke.

Nyirokrendszer

A nyirokrendszer (az immunrendszer tartozéka) a betegségek és a fertőzések elleni védelmet biztosítja. A nyirokrendszer mentén kicsi, bab formájú nyirokcsomók helyezkednek el, amelyek a nyirokban lévő idegen részecskéket szűrik ki. Nyirokcsomók a hónaljakban, a lágyékhajlatokban, a nyak és a mellkas területén, valamint a hasban helyezkednek el.

Mi a Hodgkin limfóma

Először 1832-ben Thomas Hodgkin írta le a megbetegedést. Évente a világon több mint 62 ezer embernél állapítják meg, miközben a betegek 60 százaléka férfi, 40 százaléka nő. Évente 25 ezer ember belehal a kórba. Az érintettek életkilátásait a szakértők jónak tartják. A legújabb felmérések szerint az időben diagnosztizált limfóma esetén a betegek 90 százalékánál a túlélés meghaladja az öt évet. A betegség súlyosabb stádiumában az öt éves túlélés is 60-70 százalékos.

Non-Hodgkin limfóma

A nyirokrákos esetek döntő többségét sajnos a sokkal veszélyesebb non-Hodgkin limfóma teszi ki. Betegségcsoportról beszélünk – magyarázta az onkológus –, ezért az egyes esetek és tünetek prognózisa is különbözik. Előfordul, hogy a betegség évekig csak enyhe panaszokat okoz, bár gyakoribb a makacs és a rendkívül rosszindulatú forma. Amikor is a nyirokrendszer sejtjei a kezelés ellenére rendellenesen, szabálytalanul és ellenőrizetlenül szaporodnak, tumort, sőt tumorokat képeznek. A betegség előfordulása a 70-es évek elejétől 80 százalékkal emelkedett. Évente 3-7 százalékkal többen, általában 45-60 évesek betegszenek meg, ám újabban egyre több fiatal. Világviszonylatban évente 286 ezer embernél diagnosztizálják, a férfiak aránya 58, a nőké 42 százalék. 161 ezer ember számára a kór halálos.

Gyógyítási lehetőségek

Azt, hogy daganatos betegségről van-e szó, a nyirokcsomó szövettani vizsgálata dönti el. A gyógyítási folyamatban figyelembe veszik a limfóma típusát, a betegség stádiumát, a beteg állapotát, illetve az életkorát. Fontos tudni, hogy a betegség ráterjedt-e a csontvelőre, vagy valamelyik nyirokrendszeren kívüli szervre.

Lassú növekedésű, kevés tünetet okozó limfóma esetén előfordulhat – hangsúlyozta Koza professzor, – hogy a célirányos kezeléssel addig várunk, amíg a betegség terjedésének tünetei nem jelentkeznek, illetve csak bizonyos gyógyszer-kombinációkat adunk. Közepes és gyors növekedésű limfóma esetén kemoterápiás kezelésre, sugárterápiára kerül sor, többnyire ismételten. Újdonságnak számít a monoklonális antitest gyógyszer, amely legalább olyan hatásos, mint a kemoterápia, ám jóval kevesebb mellékhatása van. A Non-Hodgkin limfóma miatt kezeltek rendszeres ellenőrzésre szorulnak, a betegség kiújulása a terápiát követő két évben a leggyakoribb. (erf)