Minden az erek egészségétől függ

A baj azzal kezdődik, hogy az erekben zsír rakódik le, az érfal megvastagszik, majd plakk képződik, ami kezdetben csak szűkíti, később teljesen elzárja az eret. Európában a halálesetek 49 százalékát érbetegség okozza.

A plakk másik nagy veszélye, hogy ha megtörik, a vérrög képződése felgyorsul, ami teljesen elzárhatja az eret. Ezt nevezzük aterotrombózisnak, s a test bármelyik pontján előfordulhat. Dr. Gabriel Kamenský kardiológus sajtóértekezleten ismertette annak a felmérésnek az eredményeit, amelyben 400-an vettek részt. Kiderült, hogy az 50 éven felüliek 91 százalékának érelmeszesedése van. A szakember külön hangsúlyozta, hogy Csehországgal összehasonlítva Szlovákiában több a szív- és érrendszeri betegség okozta haláleset és ritkább a kórházi kezelés. Ez annak tulajdonítható, hogy nálunk az emberek közömbösek, nem mennek orvoshoz, s az első roham halállal végződik. Vannak különbségek az ország egyes vidékei között is. Érdekességként említette meg, hogy például a 2. pozsonyi városkerületben kétszer több ember hal meg, mint a főváros más részeiben. Dr. Kamenský csalódottan közölte az újságírókkal, hogy az igyekezet ellenére egy lépést sem haladtunk előre a vérnyomás csökkentésének tekintetében. Reménykedve szólt a nemzeti kardiológiai programról, amely az év végére elkészül. Dr. Zoltán Mikeš főorvos szerint a szív- és érrendszeri betegségek döntő többségét meg lehetne előzni, ezért kell olyan nagy figyelmet fordítani a megelőzésre. „A személyes példamutatás mindennél fontosabb. Nehéz elfogadni annak az orvosnak az érveit, aki maga is túlsúlyos és dohányzik” – tette hozzá. Követendő példaként említette Finnországot, ahol 70 százalékkal sikerült csökkenteni a halandóságot mégpedig azzal, hogy csökkentették a vérnyomást, a dohányzást, koleszterinszintet. Az embereket ráébresztették, hogy mennyire fontos a kalóriabevitel csökkentése és a napi 30 perces mozgás.

A perifériás érbetegség

nehezen diagnosztizálható betegség. Az Egyesült Államokban nyolc millió ember szenved tőle. A lábak ereinek betegsége, de a végtagokat ezenkívül az érelmeszesedés érinti. A perifériás érbetegségben szenvedők esetében hatszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy 10 éven belül szív- és érrendszeri betegségben halnak meg, mint azok, akiknek rendben vannak az ereik. A veszélyt lehet csökkenteni, mégpedig korai diagnózissal, az életmód megváltoztatásával és megfelelő gyógyszerekkel. Nagyon fontos, hogy az ember konzultáljon az orvossal, ha fennáll a betegség kialakulásának veszélye. Egy egyszerű, fájdalmatlan teszt megmutathatja, hogy megalapozott-e a gyanú. Az, akinek indokolatlanul fáj a lába, lehet, hogy perifériás érbetegségben szenved.

Hogy kik a veszélyeztettek? A magas vérnyomású, a magas koleszterinszintű 50 év feletti emberek, aki még dohányoznak is.

Hogyan előzzük meg? Abba kell hagyni a dohányzást, rendszeresen kell a cukorszintet ellenőrizni, az orvos ajánlása szerint tornázni, hogy a végtagok vérkeringése jó legyen, a vérnyomást megfelelő szinten tartani, csökkenteni a koleszterinszintet.

Sok esetben az életmód-módosítás nem elég, gyógyszer is kell hozzá. A véralvadás elleni kezelésről bebizonyosodott, hogy megakadályozza a vérrögök kialakulását, csökkenti az infarktus kialakulásának veszélyét. A vérrögök kialakulásának megelőzésére alkalmazzák, amelyek az elmeszesedett erekben képződnek.

Agyi érkatasztrófa

Ha az agy vérellátása hirtelen megszakad, károsíthatja vagy teljesen elpusztíthatja a szövetet. Két fajtája ismert: amikor a vérrög gyengíti vagy elzárja a véráramlást. Ez az esetek 88 százaléka. A másik az, amikor az ér elpattan és vérömleny (hemoragia) képződik, bevérzik az agy. A gyenge ér elpattan, a kiömlött vér nyomja az agyszövetet. Minél gyorsabban kap a beteg segítséget, annál nagyobb az esély arra, hogy a további károsodást megelőzze. Ha már volt érkatasztrófája, akkor nagyobb az esély arra, hogy megismétlődik.

Amerikában 5,5 millió embernek már volt agyi érkatasztrófája. Évente 158 ezer ember hal meg. Tünetei: hirtelen látásromlás, valamely testrész érzéketlenné válása, hirtelen rosszullét, járási nehézség, beszédzavar, hirtelen erős fejfájás. A legveszélyeztetettebb az, akinek magas a vérnyomása, cukorbajos, dohányzik, túlsúlyos. Ebből adódik a megelőzés is: a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás és a súly csökkentése.

Az akut koronális szindróma

alatt az infarktust és az angina pectorist értjük. Akkor alakul ki, amikor a szívizom nem kap elég oxigéndús vért. Oka az aterotrombózis, a betegség, amely során a plakk hirtelen megreped, aktivizálja a vérlemezeket, vérrög képződik, amely elzárja az artériát, infarktust vagy agyi érkatasztrófát okozhat.

Infarktus akkor alakul ki, amikor a szívizom nem kap elég vért, mert egy vagy több ütőér elzáródik. Az első infarktus után hat évvel a férfiak 18, a nők 35 százalékánál megismétlődik. A nők 38, a férfiak 25 százaléka egy évvel az esemény után meghal. Kockázati tényező a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a kevés mozgás, a túlsúly, a cukorbaj, a stressz. Figyelmeztető jel lehet a mellkasi nyomás, fájdalom, tartós fájdalom a has felső részében, nehézlégzés, izzadás, ájulás, rosszullét, gyomorpanaszok, hányás.

A megelőzés legfontosabb tényezője az életmódváltás. Mindent el kell követni, hogy a vérnyomás, a koleszterinszint a normális szinten maradjon, rendszeresen mozogni kell, abbahagyni a dohányzást, kerülni a stresszt és lehetőleg egészségesen táplálkozni.

Igaz, az elkövetkező hetek nem kimondottan az életmódváltozásnak kedveznek, de próbálkozni lehet, legalább úgy, hogy naponta többször gondolunk rá. (ki)