Elöljáróban annyit mindenképpen el kell mondani, hogy ha trópusi országba utazunk, a szervezetnek alkalmazkodnia kell a nagy hőséghez.
Milyen szervi elváltozásokat okozhat a trópusi hőség?
Az első rosszullét már néhány perccel a megérkezés után jelentkezhet, amikor a trópusi országba érünk. Ezt tehát nem a testnedvek csökkenése vagy az izzadás okozza, hanem az, hogy az erek hirtelen kitágulnak. Amíg a testhőmérséklet 36 fok körül mozog, az izmokban a vérkeringés viszonylag változatlan, de a magasabb hőmérsékleten a vér menynyisége gyorsan megnő, 39 fok esetében például a kétszeresére.
Izzadni bizonyos idő után kezdünk, leggyakrabban 10-20 perc múlva. A fokozatos akklimatizáció után már alacsonyabb hőmérséklet mellett is megindul az izzadás, megváltozik az izzadság öszszetétele is.
Ha erősebben izzadunk, a vese kevesebb vizet, magnéziumot, nátriumot és klórt választ ki. Ha sok sót veszít a szervezet, görcsök és szívelégtelenség léphet fel. Csökkenhet a gyomorsav termelődése, ami viszont gyomor- és bélfertőzést okozhat, például a szalmonellafertőzést.
Jet lag, avagy este van reggel
Ha három vagy több időzónát repülünk át, valószínűleg számítani kell a jet lag-nek nevezett tünetcsoportra. Szervezetünk biológiai órájának zavaráról van szó, amely erősebben jelentkezik, ha keletre megyünk, és kevésbé, ha nyugat felé repülünk. A jet lag leginkább az alvási rend felborulásában nyilvánul meg, ezért tanácsos legalább három nappal az utazás előtt megkezdeni szervezetünk belső órájának átállítását. Ha kelet felé repülünk, mindennap feküdjünk le egy-egy órával korábban, ha nyugat felé, akkor egy-egy órával később.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.