Mérges vagy szelíd-e a gomba?

A gombák jóval nagyobb méretűek, mint a baktériumok, így érthető, hogy sokkal hamarabb felfedezték és megismerték őket. A mikroszkópos vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy az élő növényi szervezetek nem csekély hányada szintén gomba. Amit nagy általánosságban penésznek nevezünk, nem más, mint gomba. A gombáknak eleinte csak a bőrbetegségekben tulajdonítottak kórokozói jelentőséget, de egyre szaporodtak azon megfigyelések, hogy a gombák hatására belső szervi elváltozások is kialakulhatnak.

Csendes útitársak vagy ellenségek

A gombák az egészséges embert szájnyálkahártyáján, bélcsatornájában, hüvelyében, bőrén nagy gyakorisággal fordulnak elő. Az egészséges ember immunrendszere azonban meggátolja, hogy a gomba szaprofita állapotból parazita állapotba kerüljön. Ellenben ezen gombák valamely betegség vagy annak kezelésére alkalmazott gyógyszerek, de hormonális fogamzásgátlók hatására is elszaporodhatnak, és másodlagos betegséget okozhatnak. Hoszszan tartó antibiotikus kezelés esetén a gombák szaporodására alkalmas környezet jön létre, amely megzavarja a fennálló ökológiai egyensúlyt. Az orvosi beavatkozások szintén gyakran szolgálnak a gombafertőzés forrásául: katéterek, lélegeztető gépek, kanülök, szívműtétek beépített műagyag szerelékei, méhen belüli fogamzásgátlók. A szervátültetés miatt alkalmazott, az immunrendszer működését csökkentő gyógyszeres kezelés ugyancsak hajlamosít a gombafertőzésekre.

A gombák okozta megbetegedések két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba a bőr, köröm, szőr, nyálkahártya, tehát a kültakaró megbetegedései sorolhatók. Ezen kórképek emberről emberre terjedhetnek. A gombák nem okoznak járványokat, de tömeges megbetegedéseket előidézhetnek. A másik csoportba a belső szervek megbetegedései és a generalizált kórképek tartoznak. Jelentőségük egyre fokozódik, elsősorban a tüdőben, májban, lépben és a központi idegrendszerben fordulnak elő. A szisztémás fertőzéseket a talajból származó spórák okozzák, a betegség emberről emberre nem terjed.

Gombák a biotechnológiában

Egyes gombafajták biokémiai tevékenységét az élelmiszeriparon és a mezőgazdaságon kívül a gyógyszeripar is hasznosítja, pl. antibiotikumok termelésére. Az alkoholtartalmú italok, mint sör, bor erjesztéséhez is gombákat használnak, de a kefír is gombával erjed. Japánban pedig a híres rizsbor előállításánál veszik igénybe.

A gombák biológiája

A gombák klorofill nélküli mikroorganizmusok, így a szervetlen anyagot nem képesek asszimilálni, szerves anyaggá alakítani, ezért csak szerves anyagokon szaporodnak. Képesek megtelepedni és élősködni az élő szervezetben. Nagy része szárazon él, csak a vízi penészek csoportja áll a vízben, illetve vízi tárgyakon. Szervezetük felépítése alapján fonalas és sarjadzó gombákra osztjuk őket. A gombák spórákkal szaporodnak szexuális vagy aszexuális úton. A spórák kémiai és fizikai hatásokkal szemben jóval ellenállóbbak, mint a gombafonalak. Energiájukat kémiai úton nyerik. Legfontosabb enzimjeik a fehérjelebontó enzimek, amelyek segítségével károsítják a bőrt és a szaruképleteket (haj, köröm). Rosszul tűrik a kiszáradást. 71 oC-fok felett nagyrészt elpusztulnak, pH-optimumuk 5,5-7,2 között van. E tulajdonságuk alapján érthető, miért kedvelik oly nagyon a sötét nedves lábujjközöket. Optimális hőmérsékletük a 20-30 oC-fok.

A nagy testű gombák étrendünkben kapnak szerepet. ĺgy tehát egy más szempont szerint osztályozva léteznek ehető és mérgező gombák. Az élelmiszerek okozta heveny mérgezések közül a leggyakoribb és a legjelentősebb a gombamérgezés, ami általában a puha, húsos termőtestű, különböző méreganyagot tartalmazó gombákból készült ételek elfogyasztásának következménye. ĺgy súlyos, akár halálos kimenetelű mérgezést okozhatnak a galócák, tölcsérgombák, susulykák, redőnygombák.

Tágabb értelemben a méreganyagokat termelő mikroszkopikus penészgombák által okozott mérgezés is gombamérgezés. A penészgombák anyagcseréje során képződött termékek egy részéről kimutatták, hogy mérgezőek az emberi és az állati szervezetre. A gombatoxinok az emberi szervezetbe élelmiszerekkel kerülnek be. A növényeken (földimogyoró, rizs, szója, gabona, kukorica) szaporodó gomba toxinjai közvetlenül jutnak az állati és emberi szervezetbe. És az emberi táplálékként szolgáló állati eredetű váladékok (tej), illetve termékek (tojás) változatlan formában tartalmazzák azokat. A fertőzés természetesen az emberből is kiindulhat, sőt a levegőbe kerülő gombaspórák szintén terjeszthetik a fertőzést. Ezen mérgezések egyetlen leküzdési módja a megelőzés. Korszerű növényvédelemmel, az élelmiszerek megfelelő feldolgozásával, helyes tárolási és tartósítási eljárások alkalmazásával a gombatoxinok okozta károsodások döntő többsége kivédhető.