Melyek a skarlát tünetei?

A skarlát, régi nevén vörheny, a leggyakoribb heveny fertőző gyermekbetegség. Kórokozója a Streptococcus beta-haemoliticus baktérium. Gyakran járványszerűen fordul elő, könnyen terjed közösségekben, például iskolákban, óvodákban. Cseppfertőzés és érintkezés útján terjed. A betegséget nagyobb gyermekek és felnőttek is elkaphatják. A fertőzés után nem alakul ki életre szóló védettség, így a skarlátot többször is el lehet kapni. A beteg gyermek addig fertőz, amíg a streptoccus baktérium kimutatható a torok váladékából.

A betegség lappangási ideje 2-5 nap. Kezdetben csak a magas, 38-39 Celsius-fok körüli láz és a torokfájdalom kínozza a gyermeket. Nehezen nyel és étvágytalan. A nyelven az első napokban fehér lepedék látható, később élénkpirossá válik, ezt málnanyelvnek nevezik. A torok nagyon jellegzetes skarlátvörös, a mandulákon genynyes tüszők jelenhetnek meg. A legjellemzőbb elváltozás a bőr finom, sűrű, pontozott, vörös kiütései (erre utal a betegség régi neve, a vörheny is). A kiütés a törzsön jelenik meg a hajlatokban, s a nyomásnak kitett helyeken sötétebb színű. Jellegzetes, hogy a száj körül a bőr világosabb, ezt „tejszakállnak“ nevezik. A betegség végén, egy-két héttel a kezdet után, a tenyéren és a talpon néha hámlik a bőr.

Antibiotikummal (penicilinnel) a skarlát jól gyógyítható. A panaszok csökkenése már 12-24 óra múlva érezhető. Szövődmények, főleg régebben, a penicilinnel nem kezelt betegeknél fordultak elő, orrmelléküreg-gyulladás, szívizomgyulladás, vesegyulladás vagy reumás ízületi betegség formájában. Valamikor a nem kezelt esetekben életre szóló immunitás alakult ki, de amióta antibiotikummal kezelik a betegséget, több ízben is elkapható. A beteg gyermek környezetében élők (családtagok, iskolatársak) ki vannak téve a fertőzés kockázatának. A súlyos szövődmények lehetősége és a könnyű gyógyíthatóság miatt, a fenti panaszok esetén minden esetben orvoshoz kell vinni a gyermeket.