Még mindig sok a nem kezelt asztmás beteg

Az asztma kezelésében az elmúlt évtizedekben lényeges változás történt: megszülettek az inhalációs kortikoidok, a fix kombinációk (ilyenkor egy inhalátorban két vagy három gyógyszer is van), megjelent a biológiai kezelés, ami nagy áttörést jelentett az asztma kezelésében. „A tablettás kezelést lokális inhalációs kezelés váltotta fel, ami közvetlenül a légutakban hat. Szlovákia nem marad el a modern és innovatív gyógyszerek kínálatában. Elérhetőségük összehasonlítható a nyugati világgal” - mondja Dr. Miloš Jeseňák immunológus és allergológus professzor.

A helyes diagnosztizálás az alap

Az allergológus feladata helyesen diagnosztizálni a beteget. „A kezeletlen allergia, elsősorban allergiás nátha formájában, az asztma kialakulásának egyik fontos kockázati tényezője” – mondja a szakember. Ezek a betegségek szorosan összefüggnek egymással, és ha az allergiást nem kezelik időben, előbb vagy utóbb nagy valószínűséggel asztmás válik belőle. Maga a kezelés célja dr. Katarína Dostálová pneumológus szerint az, hogy a beteg ne érezze, hogy asztmás. „A kezelést a beteg állapotának megfelelően határozzuk meg, és ha mellékhatások jelentkeznek, tudunk rajta változtatni. Rendelkezésünkre áll például az inhalációs és biológiai kezelés, ami nagyon biztonságos és hatásos. A gond az, ha a beteg hosszú ideig figyelmen kívül hagyja a tüneteket, köhög, sípol a mellkasa vagy allergiás náthája van, és mégsem megy orvoshoz. Ha rossz állapotban és késői stádiumban kér segítséget, a tüdő néhány elváltozását már nem tudjuk visszafordítani” – mondja a tüdőgyógyász.

Tilos megszakítani a kezelést

Rendkívül fontos a beteg együttműködése az orvossal. Ezt Andrej Vilim, az Asztmás és Allergiás Betegek Szlovákiai Szövetségének elnöke is kiemeli. „Kulcsfontosságú a beteg és az orvos együttműködése, főleg azért, hogy a beteg megértse diagnózisa lényegét, hogy ne hagyja abba a kezelést akkor sem, amikor már jobban érzi magát” – mondja az inhalációs kezeléssel kapcsolatban is, amit szerinte sokan nem alkalmaznak helyesen.

Kinek a feladata, hogy a beteget megtanítsa a helyes inhalálásra és arra, hogy hogyan éljen együtt az asztmával? A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy nemcsak a betegnek és a szakorvosnak kell együttműködnie, hanem a gyógyszerésznek és az általános orvosnak is. Dr. Miloš Jeseňák szerint a szakrendelőben sokszor olyan problémákkal is felkeresik, amelyek egyáltalán nem oda tartoznak.

„Konzultálunk az általános orvosokkal, igyekszünk olyan rendszert kidolgozni, amely átfedi azt az időt, amíg a beteg a szakorvosi vizsgálatra kerül. Az asztma könnyebb stádiumát az általános orvos is kezelheti, és felvilágosíthatja a beteget a diagnózisról. Hasonlóan szeretnénk együttműködni a kollégákkal azért, hogy a kezelés minél hatásosabb és biztonságosabb legyen” – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy jelenleg Szlovákiában többféle inhalációs segédeszköz áll a betegek rendelkezésére, amelyek között a laikusnak nehéz tájékozódni, ezért olyan fontos, hogy szakember ellenőrizze, helyesen végzi-e a beteg az inhalációt.

Drága betegség

Az asztma nemcsak a beteg egészsége szempontjából jelent nagy problémát, hanem a társadalom és a betegellátó rendszer szempontjából is. „E betegség kezelése évente legalább 45 millió euróba kerül. Az asztmás beteg évente 45–50 napig munkaképtelen, külföldön 1–14 napig. Az asztmáról beszélni kell, mert 2030-ig a kezelés költségei a jelenlegi összeg többszörösére emelkedhetnek” – mondja dr. Róbert Babeľa, a Szlovák Egészségügyi Egyetem munkatársa. Tény, hogy Szlovákiában még mindig sok a nem kezelt asztmás beteg. „A modern és innovatív gyógyszerek hozzáférhetősége ellenére a betegellátó rendszert úgy kell meghatározni, hogy az asztmát időben diagnosztizálják, s hogy a beteget kellően tájékoztassuk a diagnózisról és felkészítsük arra, hogy a kezelés a lehető leghatásosabb legyen” – teszi hozzá dr. Róbert Babeľa.