Legyen öröm a mozgás!

Valóban már csak néhány nap, és a családok nagy részében megváltozik az élet. Különösen az elsősökre vár nagy változás. Egész délelőtt nyugodtan kell ülniük az órán, délután pedig egyéb kötelességek várják őket. Ezért aztán a testmozgást is meg kell szervezni. A gyerekek sportolni kezdenek, egyesületekbe járnak, ahol szintén meghatározott időpontokhoz kell alkalmazkodniuk. A mozgáshoz a kötelesség társul, ami sokszor elveszi a gyerekek kedvét. Fontos, hogy úgy válasszunk neki sportot, hogy a mozgás továbbra is elsősorban örömet okozzon a gyermeknek.

MIT SPORTOLJON A GYERMEK?

Nem árt, ha a gyermek néhány órát ismerkedik a sportággal, annak kellemetlen oldalával is. Ha lovagolni szeretne, akkor például az istállótakarítással, mielőtt belép egy egyesületbe. A döntésnél a szülők objektíven vegyék figyelembe a gyermek képességeit, és ezek fényében vizsgálják meg a kiszemelt sportágat. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal: milyen életkorban célszerű elkezdeni a sportág versenyszerű művelését, elég érett-e már a gyermek izomzata, mozgáskoordinációs képessége ahhoz, hogy a kudarc és a sérülések kockázata a minimumra csökkenjen.

A boldogságtól ragyogó élsportolók láttán a szülők és a gyerekek egyaránt megfeledkeznek az élsport hátrányairól. A legtöbb sportág erőteljes edzés mellett már nem egészséges, hanem veszélyes: mindennaposakká válnak a sérülések, az egyébként csak időskorban fellépő visszafordítatlan károsodások már nagyon korán megkeserítik az élsportolók életét. Az élsportoltó fiatal kénytelen minden figyelmét egy dolognak szentelni, nem marad ideje más képességei fejlesztésére.

A gyerekek többsége igényel valamiféle több-kevesebb rendszerességgel folytatott sporttevékenységet, a megfelelő sportág kiválasztása azonban nem mindig könnyű.

A legtöbb szülőnek van egy dédelgetett álma, amelyben gyermekét híres focistának, teniszezőnek látja, de nem helyes, ha a sport kiválasztását saját becsvágyunk, kedvtelésünk szerint erőltetjük a gyermekre. Vegyük inkább figyelembe az ő tulajdonságait, érdeklődését körét. A sporttal fejleszteni és kompenzálni egyaránt lehet, de a legfontosabb, hogy gyermekünk valóban örömét lelje a kiválasztott sporttevékenységben, ne erőszakkal kerüljön csapatba vagy egyesületbe.

MELYIKET VÁLASSZUK?

Kerékpározás: rendkívül egészséges sport, kitartásra nevel, növeli az erőnlétet, serkenti a szívműködést. Az 5-6 éves gyerekek egyensúlyérzéke már elég fejlett ahhoz, hogy forgalommentes területen biciklizzenek.

Labdarúgás: az egyik legnépszerűbb sport, de a baleseti statisztikákat is vezeti, nagyon gyakoriak a lábsérülések. A gyerekek 10 éves kor körül már alkalmasak a szabályok elsajátítására, de okosabb , ha kisebbek sérülések elkerülése érdekében nem futballcipőben fociznak. Kitűnően fejleszti az állóképességet és az ügyességet, de elsősorban csak a lábizmokat dolgoztatja meg.

Kézilabda: nagyon megerőlteti a az ízületeket. Remekül fejleszti az ügyességet, de gyors és erőszakos játék, a mérkőzéseken gyakoriak a sérülések. Az edzést serdülőkorban érdemes elkezdeni.

Kosárlabda: jól megdolgoztatja az izomzatot, egyaránt kell futni, ugrani, kézzel vezetni és dobni a labdát. Az ugrások eléggé megterhelik a bokát és a térdet. Nagyon sportszerű játék, a technika fontosabb, mint a labdajátékokban általában uralkodó erőszak. A tűzfalra szerelt kosár is remek lehetőséget nyújt a játékra és a gyakorlásra. 10-12 éves kortól ajánlható.

Futás: a gyermekek természetes életmegnyilvánulása, rövidtávon kimagasló eredményeket képesek elérni, de a hosszútávfutáshoz még nem elég fejlett a tüdejük, és igazság szerint sokszor unalmasnak is tartják a táv magányos teljesítését.

Jégkorong: lendületes, az egész testet megdolgoztató játék, de rendkívül nagy a sérülés kockázata, ezért kicsiknek egyáltalán nem, az idősebbek közül pedig csak a nagyon jól korcsolyázó, keménykötésű legényeknek ajánlott.

Atlétika: az edzéseket 12-14 éves kortól ajánlott elkezdeni. Az atlétika nem csapatsport, nélkülözi a játékosságot, de erősíti az egyéni küzdeni akarást és a kitartást.

Tenisz: kitűnően fejleszti az állóképességet és az ügyességet, viszonylag kevés kockázattal jár, bár előfordulhatnak izomsérülések. 12-14 éves kortól ajánlott. Előnyt jelenthet a magas növés és a nagy kartávolság.

Úszás: eredményesen javítja a rossz testtartást, fejleszti az állóképességet, és szinte alig fordul elő sérülés.

Kajak és kenu: amellett, hogy erősít és kitartásra nevel, kiváló szórakozást is nyújt: a gyermekek sok időt tölthetnek a szabadban levegőn és a vízen. Komolyabb sérülésektől sem kell tartani és a szívműködésre, a vérkeringésre e sportok valóságos jótétemények. 10-12 éves kortól ajánlható. Az egyre divatosabbá váló vadvízi evezés (rifting) azonban gyermekek számára veszélyes, nem nekik való.

Lovaglás: sok gyermek álmodozik róla, sajnos meglehetősen költséges sport. A lovaglás csodálatos természetélménnyel gazdagítja a gyermekeket, emellett erősíti a has-, a hát- és a combizmokat. Azon kívül, hogy sport, kapcsolódik hozzá az állatok szeretete és gondozása, az állatért érzett felelősség kialakulása is.

Küzdősportok: szakszerű irányítás mellett, már nagyon korán, akár 5 éves kortól űzhetők. A gyermekek különösen szeretnek birkózni, összemérni erejüket, és pl. a cselgáncs, a karate stb. emellett megtanítja, hogyan uralják a testüket. Fejleszti az összpontosító és reakciókészséget is.

VESZÉLYEK

Az egyes sportok, pl. talajtorna, testépítés, súlyemelés, ha korán kezdik intenzíven gyakorolni, befolyással lehetnek a gyermek későbbi magasságra. A túlzott izomerősítés hajlamos a növekedést gátolni, a csontváz csontjainak hosszában és a porc-kapcsolódások szintjén.

A legtöbb veszélyes sérülést a csont- és ízületi bántalmak jelentik. Mielőtt belevágunk az edzésekbe, minden esetben nélkülözhetetlen az előzetes orvosi vizsgálat.

MINEK ALAPJÁN DÖNTSÜNK?

Állóképesség: Pozitívan értékelhetők az állóképességet, kitartást fejlesztő sportágak, mert erősítik a szívműködést, a vérkeringést, a légzést.

Erőkifejtés: Milyen erőteljes és egyenletes az izomzat és a test egyes részeinek igénybevétele.

Ügyesség: Fejleszti-e az illető sportág a koordinációs készséget, az érzékelést és az egyensúlyérzéket.

Kockázat: Mekkora a sérülés és a tartós károsodás veszélye. Tudni kell, hogy a tartós sérülések rendszeres edzés és versenysport esetén elkerülhetetlenek.

Életkor: Fontos szempont pontos információt szerezni arról, hogy milyen életkorban szabad elkezdeni az adott sportágon belül a versenyekre való felkészülést. Ezzel sok felesleges sérülésétől, káros hatástól, kudarctól kímélhetjük meg gyermekünket. Kérjük a sportorvos segítségét.

Felszerelés: bizonyos sportoknál a szülőknek kell megvásárolniuk a sportoláshoz nélkülözhetetlen eszközöket. Jól át kell gondolni, hogy tudjuk-e fedezni az emiatt felmerülő költségeket.