Legfontosabb a korai diagnózis

A fejlett országokban a zöld hályog (glaukóma) a második leggyakoribb szembetegség, amely vaksághoz vezet. Ez a betegség a világon 70 millió embert érint. Hátterében a szem belső nyomásának megemelkedése áll. A szemnyomást a szemben található folyadék, a csarnokvíz termelődése és elfolyása közötti egyensúly alakítja ki. Ha az elvezetés valamilyen akadályba ütközik, felborul az egyensúly, és megnő a szemnyomás. A nyomásemelkedés okozza a látóideg károsodását, és ezzel rontja a látást. Ha későn veszik észre és kezdik kezelni, vaksághoz vezethet, ám ha rendszeresen mérik a belső szemnyomást, akkor előre lehet jelezni a hályog kialakulását.

Szlovákiában ma van a glaukóma napja. Az elmúlt évben tíz szlovákiai városban ezen a napon ingyen végezték el ezt a fontos mérést, idén már minden nagyvárosban, s összesen 200 szemészeti rendelőben. Egy évvel ezelőtt csak 1100 ember élt a lehetőséggel. Közülük 154-nél mértek a normálisnál nagyobb értékeket.

A zöld hályog heveny formáját hirtelen kezdet és markáns tünetek jellemzik. A nyomás gyors növekedése miatt a szem kivörösödik és kemény tapintású. Rövid idő alatt jelentősen romlik a látás, sőt vakság is kialakulhat. Erős fájdalommal jár, melyet gyakran hányinger, hányás kísér. Idült esetben nehezebb észrevenni a betegséget. Esetleg csak este tapasztalja a beteg, hogy látása homályossá válik, fényforrások körül szivárványszínű karikákat láthat, később a látótér beszűkülésére figyelhet fel. Enyhe fejfájás és hányinger ilyenkor is előfordul.

A zöld hályog nem tévesztendő össze a szürke hályoggal, hiszen zöld hályog esetében nem a szemlencse elhomályosodásáról van szó. A zöld hályog több betegség összefoglaló elnevezése, melyek közös jellemzője a szem hátsó részében található látóideg károsodása. Ez az ideg szállítja az információt a látóideghártyáról (az ún. retinából) az agyba, lehetővé téve ezzel a látás folyamatát.

Húsz beteg közül csak egy esetében tudja az orvos megállapítani a betegség tényleges okát. A legfontosabb kockázati tényező a magas kor, a nagy szemnyomás – a normális érték 10 és 21 mm/Hg között mozog. Ez a leggyakoribb tünet, de nem minden esetben. Néhány beteg látása még akkor sem romlik, ha szemnyomása állandóan 30 mm/Hg felett van. Glaukómára hajlamosít, ha a családban előfordul ez a betegség, ha rövidlátó a beteg, ha érbetegségben szenved, ha sérülés érte a szemét, de néhány gyógyszer hosszútávú szedése, továbbá a stressz is kiválthatja a glaukómát. A megelőzés legfontosabb része, hogy negyven év körül rendszeresen járjunk szemorvosi ellenőrzésre. Ha az ember olvasáshoz szemüveget visel, elérkezett az idő arra, hogy felkeresse a szemorvost. Bizonyított, hogy csökken a betegség kialakulásának kockázata, ha abbahagyjuk a dohányzást és sportolunk, mert a mozgás javítja a vérellátást.

Mivel az ember egyedül nem tudja megállapítani a szemnyomását, így hát nincs esélye arra sem, hogy észrevegye a betegséget. Csak az orvos képes erre.

A glaukóma kezelésének legfontosabb célja, hogy a szemnyomást a normális értékre, 15-21 Hg/mm-re csökkentsük. A normális érték meghatározása igen nehéz, hiszen vannak emberek, akiknek az ennél nagyobb szemnyomás sem okoz károsodást. Hogy a kezelés eredményes legyen, rendszeres ellenőrzésre van szükség.

Sok gyógyszer van, különböző hatóanyagokkal, amelyek más-más módon tudják csökkenteni a szemnyomást. Egy részük a csarnokvíz-termelődést csökkenti, másik részük pedig segíti elfolyását. A szemorvosnak minden betegnél személyre szólóan kell meghatározni a kezelést. Hatása csak akkor lesz, ha a rendelt gyógyszert pontosan, az előírásnak megfelelően használja. Leginkább szemcseppeket használnak a kezelésre, hiszen ezek közvetlenül a szemben fejtik ki hatásukat. A glaukómás rohamban (akut glaukóma) a rendszerint igen magas szemnyomást erélyes, gyorsan ható gyógyszerekkel kell csökkenteni. Ha szükséges, akkor lézerkezelést vagy műtétet kell alkalmazni. A glaukóma kezelésére sok lehetőség van, amelyeket érdemes kihasználni, de mindenképpen a legfontosabb a korai diagnózis és a megfelelő kezelés. (hp-ki)

Hogyan mérik a szem nyomását?

A szemnyomásmérés előtt egy csepp helyi érzéstelenítőt tesznek a szembe, hogy a szaruhártya érzékenységét megszüntessék. Ezután a fejet az áll és homloktartó segítségével a mérőhelyen (ún. réslámpa) rögzítik. A beteg tágra nyitja a szemét és egyenesen előre néz. A tonométer mérőfejét az orvos óvatosan a szaruhártyához érinti. A mérőfejecske optikai részét, valamint a szaruhártyát a réslámpa fényével megvilágítják. Az orvos a tonométer beállító gombjával egész finoman nyomja a szaruhártyát, amíg annak 7,35 mm2-es területe belapul. Az ehhez szükséges nyomást a beállító gombon tudja az orvos leolvasni, ez adja meg higanymilliméterben a szem belső nyomását. Újabban olyan mérőkészülékeket is használunk, amelyekkel a szaruhártyát nem kell megérintenünk. Ezek a készülékek finom levegősugárral dolgoznak. A szemnyomást higanymilliméterben (rövidítve Hg/mm) adják meg.