Klímaváltozás és egészség

Általános igazság, hogy egészségünk az elfogyasztott élelmiszer mennyiségétől és minőségétől, az ivóvíz tisztaságától, a lakhely biztonságától, a szociális feltételektől, a környezettől, a fertőző betegségek kordában tartásától függ. Az ember nehezen, s egyre nehezebben alkalmazkodik a megváltozott légköri viszonyokhoz, amelyek nagy veszélyforrást jelentenek. A szélsőséges hőmérséklet, az áradások, a viharok és a szárazság sérüléseket, éhséget, fertőző betegségeket és lelki zavarokat, végső soron halált okoznak. Az emberek sokszor kénytelenek elhagyni lakhelyüket.

Április hetedikén volt az egészség világnapja, amelynek idén az volt a fő témája, hogy a légköri viszonyok változása hogyan hat az ember egészségi állapotára. A cikkben a Közegészségügyi Hivatal információit használtuk fel.

Bár nem közömbös számunkra Földünk helyzete sem, bennünket mégis elsősorban Európa érdekel, ahol aggasztóan romlottak a fertőző betegségek terjedésének és az allergének mozgásának feltételei. A szélsőségesen meleg időjárás következtében egyetlen évben, 2003-ban 12 európai államban több mint 70 ezer ember halt meg idő előtt. Az átlaghőmérséklet az elmúlt 100 évben 0,76 C-fokkal emelkedett, 1961 óta a tenger szintje pedig évente átlagosan 1,8 mm-rel lett magasabb. Az Északi-sark jégpajzsa minden évtizedben legalább 2 százalékkal zsugorodik, emelkedik a tenger felszíni vizének hőmérséklete. Ez a magyarázata annak, hogy a korallokat pusztulás fenyegeti, több halfajtának pedig így egyre fogy az élelme. A szélsőséges események már nem számítanak ritkaságnak. Felborulni látszik az egyensúly...

Az ENSZ átfogó jelentést készített arról, hogy mindez hogyan hat az emberre, egészségére. A dokumentumot kidolgozó szakemberek feltételezik, hogy várhatóan még több lesz a szív- és érrendszeri, a légzőszeri beteg, az eddiginél is halandóbbak leszünk, gyakrabban lesz természeti katasztrófa, jobban terjednek majd a különböző fertőzések.

Az utóbbi években gyakran tapasztaltuk, hogy Európában sokszor éri el a hőmérséklet a 35–40 C-fokot, 2003-ban pedig még a 40-et is meghaladta. Abban az évben csak Franciaországban 15 ezer ember halálát okozta a hőség.

A szennyezett környezet az Európai Unióban évente 370 ezer ember halálát okozza. Rontja a légzőszervi és a szívbetegek állapotát, károsítja a tüdőszövetet, elősegíti a rák kialakulását. Ám ha ez magas hőmérséklettel párosul, a következmények még tragikusabbak. A szennyezett környezet a halálesetek 5–12 százalékért felelős.

Már Európában is megjelentek olyan fertőző betegségek, amelyek korábban ezen a földrészen ismeretlenek voltak. Az újkori „népvándorlás", az utazás arra int bennünket, hogy óvatosabbak, elővigyázatosabbak legyünk... és védekezzünk: tisztasággal, védőoltással. Idegenben még a víztől is féljünk, mert nagy veszélyforrás. A szárazságok és árvizek ugyanis csökkentik az ivóvíz minőségét, rontják elérhetőségét, végső soron megkérdőjelezik az ivóvíz biztonságát.

Mint minden, a klímaváltozások is a legsebezhetőbb embereket és a legszegényebb országokat sújtják legjobban. Az elmúlt évek is bizonyították, hogy milyen tragikus következménye lehet annak, ha az idős, magányos, beteg embernek nincs, aki egy pohár vizet adjon, amikor a hőmérő higanyszála a 40 fok felé mutat. Ennél nagyobb veszély csak a gyerekeket fenyegeti, minél kisebbek, annál nagyobb mértékben. Fejletlen immunrendszerük nem tud megvédekezni a szokatlan környezeti hatásoktól.

Mit tehet ilyenkor egy-egy ország? Mindennél fontosabb feladata, hogy tájékoztassa a lakosságot a veszélyről, felkészítse arra, hogyan lehet legalább csökkenteni a károkat, és persze megtegye a szükséges óvintézkedéseket. (ki)

Hogyan hat a klímaváltozás az egészségre?

áradások baleset, fertőző betegségek

hőmérséklet-ingadozás a szív- és légzőszervi betegek hangulatának

romlása, idő előtti halál, dehidratáció

a fertőző betegségek malária, trópusi láz, Lyme-kór,

terjedésének módja encefalititisz

vízzel terjedő betegségek májgyulladás, kolera

uv-sugárzás bőrrák

porallergia allergia, az allergiás állapotának romlása

szárazságok = élelmiszerbiztonság, szalmonella

ivóvíz-hozzáférhetőség