Ki lehet alakítani az egészséges bélflórát

Ellenség vagy barát – a baktériumokról hallva az átlagember, érthető módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertőzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkező baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idők folyamán sajátos együttélés fejlődött ki – kialakítva az ember mikroflórájának sokszínű összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítő sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmű, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sőt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet. A jól működő bélflóra sokrétű feladatai között fő helyen említendő, hogy támogatja az immunrendszer működését. Harcol a szervezetet, elsősorban a májat terhelő veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elősegíti az emésztést. Különböző tényezők – így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfőképp bizonyos antibiotikumok szedése – megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelőtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstől a visszatérő fertőzésekig. Az egészséges bélflóra védőgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérő fertőzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyasszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegőrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.

Már 100 évvel ezelőtt ismert volt az úgynevezett fermentált élelmiszerek – a joghurt, a kefir vagy a savanyú káposzta – egészségjavító hatása. Mecsnyikov orosz tudós arra vezette vissza a bolgár hegyi parasztok hosszú életét, hogy ők naponta fogyasztottak ilyen élelmiszereket. Ma már tudjuk, hogy a hosszú élettartamot alapvetően az említett élelmiszerekben lévő tejsavkultúrák tették lehetővé. A tejsavkultúrák – a rövidláncú zsírsavak képződésével – segítik az emésztést. Vitaminképző hatásuk van (pl. B12-vitamin, pantothensav), erősítik az immunrendszert, s a bél pH-jának szabályozásával tehermentesítik a májat.