Károsítja az idegrendszert is

A 19. század második feléig csak a férfiak dohányoztak, elsősorban pipáztak. A cigarettagyártás csak a 19. század végén kezdődött. Ekkor már a nők is rágyújtottak. Hamarosan szembesülni kellett azzal a problémával, amely a mai napig sem oldódott meg: mi a fontosabb, a dohányból származó haszon, vagy az egészség védelme?

A dohányban mintegy 2500 alkotóelem van, közülük néhány, mint pl. a nikotin változatlanul kerül a füstbe, míg mások az égés során keletkeznek. Ilyen anyag pl. a kátrány, amely igen gazdag rákkeltő szénhidrogénekben. A kátrányban található bizonyos vegyületek a légzőutak csillószőreit bénítják, ezáltal károsítják a szervezet védekező mechanizmusát. A kátrány fokozza a máj enzimjeinek aktivitását, így más vegyületek gyorsabban bomlanak le. Ezért a dohányos embernek sok gyógyszer kevésbé hatásos. Ide sorolhatók a gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók vagy a gyomorfekélyt gyógyító szerek. A nikotin a Nicotiana tabacum leveleinek alkaloidja, amelyet 1928-ban izoláltak. Ma is jelentős szerepet játszik a gyógyszerkutatásokban. Terápiás jelentősége nincs, hiszen nagyon mérgező. Az orvosi gyakorlat szempontjából viszont mint élvezeti méreg az alkohol mellett a legfontosabb. A szervezetbe felszívódott nikotin mind a központi, mind a perifériás idegrendszerre hat, ezen keresztül a szívet és a keringési rendszert, valamint a mozgásrendszert is károsítja. A nikotin hatására a vérnyomás először csökken, majd bizonyos idegvégződések bénulása után a kiáramló adrenalin miatt emelkedik. Émelygést, hányást, érős hasmenést, a terheseknél pedig görcsöket válthat ki.

A nikotin nagyon erős méreg, amely a bőrön keresztül és belégzéssel szívódik fel. Akut, hirtelen mérgezés is előfordulhat, de gyakorlati szempontból a dohányzás jelenti a legfontosabb problémát. A dohányzáshoz nem szokott szervezetben enyhe mérgezés, az erős dohányosoknál pedig idült nikotinmérgezés alakulhat ki. Az enyhe mérgezés tünetei: fejfájás, hányás, térdremegés, hasmenés, verejtékezés. Csak a kezdeti dohányzást kísérik ezek a tünetek, később kialakul a megszokásos állapot. Az erős dohányosok esetében a teljes megvonás testi és lelki tüneteket vált ki.

A tartós dohányzás idült nikotinmérgezést okoz. A krónikus nikotinbevitel okozta ártalmak közül főleg a légutak károsodása bizonyított és jelent komoly veszélyt. A hörgőrákban szenvedők 90%-a erős dohányos, ami arra vall, hogy a dohányzás a rákra való hajlam mellett jelentős kockázati tényező.

A legtöbb dohányos szeretne felhagyni szenvedélyével, de viszonylag kevésnek sikerül. A legsikeresebb dohányzáselvonó klinikák is csak 25%-os sikerről tudnak beszámolni: ennyien maradtak absztinensek 1 év után is. A terápia lehetőségei: elsősorban csökkenteni kell a nikotin elvonási tüneteit és enyhíteni a dohányzás abbahagyását kísérő testi és lelki tüneteket. Mivel a nikotin aránylag rövid ideig hat, és a gyomor-bél traktusból nem szívódik fel jól, naponta rágógumi vagy tapasz formájában juttatják be a szervezetbe. Ezeknek a készítményeknek viszont meglehetősen sok a mellékhatása: hányinger, hasi görcsök, köhögés, álmatlanság, izomfájdalom. Szívbetegeknek pedig nem is adhatók. A klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy ez a nikotin-pótlási terápia szóbeli terápiával egybekötve is csak megkétszerezi a leszokás esélyét. Bár ezek az eljárások nem elég hatékonyak, meglehetősen drágák is, mégis a megelőzés viszonylag olcsó formái.

A szerző gyógyszerész

Tények a passzív dohányzásról

Passzív dohányos az a nem dohányzó, aki a dohányosok által a zárt környezetbe juttatott égéstermékeket szívja be. Vérének szén-monoxid, valamint vizeletének nikotinszintje megegyezik a gyenge dohányosok értékeivel. A két évnél fiatalabb gyermekek esetében – a szülők dohányzásának köszönhetően – a gyakoribbak a légzőszervi megbetegedések. A dohányos szülők gyermekei között gyakrabban fordul elő asztma és középfülgyulladás is. A dohányfüstben élő gyermekek testmagassága is elmarad az átlagostól. A passzív dohányosok leggyakrabban fejfájásra, szemérzékenységre, köhögésre panaszkodnak. Kutatások igazolják a passzív dohányzás kockázati szerepét a tüdőrák kialakulásában.

A terhesség alatti dohányzás bizonyítottan hat a magzat testsúlyának alakulására: az újszülött kisebb testsúlyú a nem dohányzók gyermekeihez viszonyítva. A dohányzás fokozhatja a koraszületés esélyét. Az állam feladata, hogy védje polgárai egészségét a veszélyektől, a dohányzás és a passzív dohányzás ártalmaitól. A füstmentes társasági helyek kialakítása is nagyon fontos, s az egyik leghatásosabb eszköz pedig az egészségnevelés és példamutatás.