Jaj, megmart a kígyó…

Néhány fiú hétvégén biciklizni indul. Valamennyinek terepjárója van, hozzá a megfelelő öltözék, bukósisak és természetesen az esetleges elsősegélyhez szükséges szerek. Az út egy igénytelen hegyi szakaszon haladt végig. Két óra után a srácok úgy döntöttek, hogy megpihennek és esznek valamit. Minden simán ment, heverésztek a fűben, beszélgettek. Az egyik srác kezére támaszkodott, s egyszer csak felkiáltott. Éles fájdalmat érzett. Amint elrántotta a kezét, látta, amint a keresztes vipera eltűnt a fűben.

MI IS TÖRTÉNT VALÓJÁBAN?

A mi körülményeink között ez az egyedüli szabadon élő mérges kígyó.

A kígyócsípés lényegében kígyóméreggel való mérgezést jelent, ám nem minden kígyócsípés jelent mérgezést.

A következmény attól függ, menynyi méreg és milyen gyorsan kerül a szervezetbe, milyen az öszszetétele, és milyen az érintett személy (gyerek vagy idős ember). A csípés következményei ezért különbözőek lehetnek. Attól függ, hogy milyen gyorsan jelentkeznek a tünetek, és mit jelentenek az érintett számára.

Kígyócsípés után két seb van a bőrön. Bepirosodik, megdagad és a helyén éles fájdalmat érzünk. A következő tünet lehet a hányinger, látászavar, nyálazás, izzadás, légzési zavar.

A súlyos, néhány perc alatt életet veszélyeztető mérgezés viszonylag ritka, pl. akkor, ha a kígyóméreg véletlenül vérbe vagy erősen vérbő helyre jut.

Mielőbb szakmai gondoskodást igényel és azt, hogy a beteg kész legyen az élesztésre.

MIT KELL TENNI?

Az elsősegély ebben az esetben azt jelenti: a lehető leggyorsabban akadályozzuk meg a méreg terjedését, és gondoskodjunk arról, hogy a beteg az orvoshoz kerüljön.