Irány a napfényes tengerpart…

A fül nyomását és fájdalmát a repülőgép kabinjának légnyomás-ingadozásai váltják ki. A start alatt csökken a kabin belső nyomása, a középfülben viszonylagos túlnyomás keletkezik, melyet a teljesen egészséges embereknél az ún. eusztachikus csövek rendszerint kiegyenlítenek. Ezzel szemben landoláskor emelkedik a kabin belső nyomása, mely a középfülben viszonylagos nyomáshiányhoz vezet. Ha a csövek nem képesek gyorsan nyitni, a dobhártya befelé boltosodik – és ez fájdalmat okoz. A szabadalmaztatott mikroszűrős füldugók gondoskodnak a lassú és folyamatos nyomáskiegyenlítésről, így megakadályozzák a fülfájást.

Másik lehetőség a szippantószerek használata. Az oximetazolin hatóanyagú orrcseppek és spray-ek lohasztó hatásúak, és így szabadon tartják az orr, a melléküregek és a középfül közötti összekötő járatokat. A gyerekek és a felnőttek is használjanak ilyen speciális készítményeket. Segítséget nyújthat a tudatos nyelés is. Rágjanak tehát ilyenkor rágógumit vagy szopogassanak cukorkát.

A vénaproblémák és a nyaralás

A nagy melegben még az egészségesek is gyakran érzik lábukat fáradtnak, duzzadtnak, a visszérbetegségek tünetei pedig fokozottabban jelentkeznek. Éppen ezért megfelelő mozgással, kisebb praktikákkal és gyógyszerszedéssel érdemes vénáinkat is felkészítenünk a nyaralásra. A vénáknak sem az utazás közben történő egy helyben ülés, sem pedig a forró homokban történő napozás nem tesz jót. Az egészséges vénák szempontjából ugyanis az egyik legfontosabb cél, hogy rendszeresen cserélődjön a vér a lábunkban, ezért érdemes nyaralás közben is olyan mozgásformákat beiktatni, amelyek a lábszár és a lábfej izmait mozgatják meg. Ilyen például az úszás, a kerékpározás és a séta.

A több órás egy helyben ülés megakadályozza, hogy a vénákban megfelelő intenzitással cserélődjön a vér. Ha a vérkeringés lelassul, az a közérzetünkre is hatást gyakorol, és csökken a koncentráló-képességünk. Ügyeljünk arra, hogy szabályos időközönként mozgassuk meg végtagjainkat. Különösen veszélyes a hosszú repülőút, itt ugyanis a szűk helyen töltött több órás ülés és a magasság miatt akár a legsúlyosabb szövődmény, a mélyvénás trombózis is kialakulhat. Ezért a légitársaságok ma már nagy figyelmet szentelnek ennek a problémának, és oktatófilmek segítségével mutatják be a megfelelő gyakorlatokat.

Az alábbi gyakorlatsor segítségével néhány perc alatt átmozgathatjuk vénáinkat:

1. Körözzünk lábfejünkkel először jobbra, majd balra, utána egyszerre indítsuk el lábfejeinket bentről kifelé, majd a másik irányba!

2. Felváltva feszítsük előre, majd hátra lábfejünket, azaz spicceljünk és pipáljunk vele! Ismételjük meg a gyakorlatot annyiszor, ahányszor jólesik!

3. Feszítsük meg lábujjainkat, majd hajlítsuk be őket, mintha meg akarnánk velük kapaszkodni! Ismételjük meg a mozdulatot néhányszor!

Az időeltolódásról

A globalizáció egyik „mellékhatása”, hogy egyre többen tesznek meg hosszú repülőutakat rövid idő alatt, így az időeltolódás okozta problémák is sokasodnak, az alváskutatók pedig szorgosan keresik az új meg új megoldásokat.

Az időeltolódás okozta problémákat a már magyarban is meghonosodott „jetlag” szóval foglalja össze a köznyelv. A Föld túlsó felére megtett út megnehezíti az utazó belső órájának átállását.

Mit lehet tenni? A megoldás már csak azért sem könnyű, mert mindenki szervezete másképp reagál az időeltolódásra. Azok például, akik már dolgoztak éjszakai műszakban, könnyebben viselik a megpróbáltatásokat.

Egy chicagói bioritmus- és alváskutató, dr. Charmane Eastman szerint utazás előtt három nappal el kell kezdeni a melatonin-hormon kis dózisokban való szedését, valamint minden nap egy órával korábban javasolt aludni menni. A melatonin a legszélesebb körben ismert segítség, bár elalváskor nem mindig hatásos, viszont segít a belső óra átállításában. Van, aki a gépen iszik 1-2 italt, majd megpróbálja átaludni a repülőutat. Már a fél óránál kevesebb alvás is segíthet a regenerálódásban.

Mivel a kérdés egyre több embert érint, már külön erre a célra alakult tanácsadó cégek is segítenek az időeltolódás okozta problémák megoldásában.

(MSNBC.com, WebMD)

11 tipp a biztonságos repülésért

1. Hagyjuk a tablettáinkat az eredeti üvegében.

2. Ellenőrizzük a gyógyszer címkéjén levő nevet. Az új intézkedések értelmében csak akkor vihető fel gyógyszer, ha az az utas nevére van kiállítva.

3. Tartsuk a gyógyszeres üveget kéznél, ne ássuk el a táska legmélyére, hogy gyorsan át tudjuk adni ellenőrzésre.

4. Készüljünk fel arra, hogy várakoznunk kell, vigyünk magunkkal valami érdekes olvasnivalót.

5. Ha nem érezzük jól magunkat, azonnal szóljunk valakinek. Kerekes szék is rendelkezésre áll, és a legtöbb repülőtéren van elsősegély-állomás.

6. Ha általában kontaktlencsét viselünk is, mostanában ajánlatos inkább szemüvegben utazni. A kontaktlencse karbantartására szolgáló folyadék felvitele az ellenőrzést végzőtől függhet.

7. Az asztmások inhalációs készülékére vonatkozóan: a legjobb nem magunkkal vinni. A legjobb, ha mellékelünk orvosi igazolást.

8. Ne legyen a kézipoggyászban kéztisztító zselé sem. Az anyukák gyakran tartják praktikus megoldásnak a kicsik kezének tisztán tartására, de jobb, ha lemondunk erről.

9. A bébitápszer miatt nem kell aggódni. Az amerikai repülőtereken nem kell megkóstolni a tápszert, bemutatni azonban kötelező.

10. A gépen adnak inni, az utasnak tilos innivalót magával vinnie.

11. Ha rosszul tűrjük az utazással járó kellemetlenségeket, ragaszkodunk a saját italunkhoz, vagy túlontúl szorongunk, jobb, ha elhalasztjuk a légi utat.