A berlini Humboldt Egyetem kutatói arra keresték a választ, vajon befolyásolja-e az időjárás az emberek hangulatát.
Hangulatunk és az időjárás
Több tényezőt is vizsgáltak, nem csupán a napos és felhős időt; megnézték a hőmérséklet, a szél, a napsütés, az eső, a hó és a légnyomás adatait is, valamint figyelembe vették a napok hosszát. A vizsgálatban 1233 németországi lakos vett részt, a legtöbbjük 13–68 év közötti nő, az átlagéletkor 28 év volt. A kísérleti személyek online naplót vezettek, és a fáradtságukra, valamint a jó és rossz hangulatukra vonatkozó kérdőíveket töltöttek ki. A pozitív hangulatot olyan jelzőkkel jellemezték, mint „aktív”, „élénk”, „figyelmes”, „izgatott”, a negatív hangulatjelzők pedig egyebek mellett az „ingerült”, „szorongós”, „ideges” voltak. Figyelemmel kísérték a résztvevők társasági életét éppúgy, mint alvási szokásait, valamint összevetették adataikat a napi időjárás-jelentéssel. A közvélekedéssel ellentétben a kutatók azt tapasztalták, hogy a napi hőmérsékletnek, szélnek, napsütésnek, csapadéknak, légnyomásnak, illetve a nap hosszának nincs számottevő hatása a jó hangulatra. Sok más megállapítás mellett kiderült, hogy a hőmérséklet, a szél és a napsütés inkább a rossz hangulatra hat, míg a napfény a fáradtságra, és a szél inkább tavasszal és nyáron rontja az emberek hangulatát, semmint ősszel és télen. A napok rövidülésére egyesek ros?szabban, mások, épp ellenkezőleg, jobb hangulattal reagáltak. A szerzők szerint azok, akik a rövidebb napokon nyomottabbaknak érzik magukat, fokozott veszélynek vannak kitéve az évszakokkal összefüggő hangulati betegségek szempontjából.
Érdekes
Minden második ember érzékeny
A felmérések szerint minden második ember érzékenyen reagál az időjárási hatásokra. Köztudottan a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, a reumások, az asztmások és a migrénnel küzdők állapota hidegfront, illetve tartós kánikula vagy hosszan elhúzódó hideg időszak esetén romlik. A hideg hatására csökken a vérnyomás, lassul a szívműködés, megváltozik a vérzsírszint, így aki már átesett szívinfarktuson, annak a hidegfront, illetve a tartós hideg fokozott kockázatot jelent. Elmondható, hogy a lakosság zöme a melegfrontra érzékeny. A mozgásszervi panaszok 60–90%-ának, a migrén, a fejfájás 50-60%-ának időjárásérzékenység az okozója.
... kiderült, hogy a hőmérséklet, a szél és a napsütés inkább a rossz hangulatra hat...
A saját megfigyelésekre támaszkodjunk!
Ha már biztosak vagyunk abban, hogy frontérzékenyek vagyunk, keressük fel orvosunkat! Gyakran az alapbetegség kezelését követően – magas vagy alacsony vérnyomás, mozgás- vagy emésztőszervi betegség – a frontérzékenység tünetei enyhülhetnek vagy akár teljesen meg is szűnhetnek. Krónikus betegek nagy érdeklődéssel olvassák az orvosmeteorológiai jelentéseket, latolgatják betegségük rosszabbodásának, javulásának esélyeit, készülni szeretnének a változásra. A szakemberek szerint az orvosmeteorológiai előrejelzés csak statisztikai adatokra támaszkodik, és nehezen vonatkoztatható az egyénre. Okosabb, ha az alapbetegséggel rendelkezők saját megfigyeléseikre támaszkodva beszélik meg orvosukkal a teendőket.
(E-vital-k)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.