Ha időben érkezne a segítség…

Százhetven millióra becsülik azok számát, akik a C-vírus okozta májgyulladásban szenvednek. A tényleges gondot azonban nem is maga a vírus okozza, hanem az, hogy a fertőzöttek több mint 75 százalékánál krónikussá válik a betegség, s évtizedek múltán májzsugorhoz vagy elsődleges májrákhoz vezethet. Az eddig ismert vírusokban (A, B, C, D, E, G) csak az a közös, hogy májgyulladást okoznak, egyébként genetikailag különböző víruscsaládokba tartoznak. A hepatitiszt okozó C-vírust (HCV) először 1989-ben egy mesterségesen megfertőzött csimpánzból különítették el.

A FERTŐZÉS MÓDJA

Döntően vérrel történik a vérpályán keresztül. Behatolási kapunak elegendő egy mikroszkopikus kicsinységű bőrsérülés, amelyen keresztül a fertőzött nyál, vizelet, széklet, hüvelyváladék, ondófolyadék, vér vagy vérplazma bejuthat. Nem titok, hogy a biztonságos diagnosztikai lehetőségek megteremtése előtt vérátömlesztés közben fertőződtek meg a betegek. Az említettek miatt veszélyes lehet a tetoválás, a testdísz (piercing), a közös borotva használata, a nem steril eszközökkel végzett manikűr, pedikűr. A diagnosztikai feltételek megteremtése után hazánkban a 90-es évek elejétől tesztelik a vért és a vérkészítményeket. Jelentős a fertőzöttség a közös tűt használó heroinfüggők körében. Bár ritkán, de lehetséges a nemi úton történő fertőzés, a fertőzött anya azonban általában egészséges gyermeket szül ismertette a tudnivalókat dr. Jozef Holomáň professzor, a Szlovákiai Hepatológiai Társaság elnöke.

A HCV elterjedtségét tekintve világszerte nagyok a különbségek, pl. Afrikában 32 millió, az USA-ban 13 millió, Európában 9 millió beteget jegyeznek. Szlovákiában a lakosság 0,6-1 százaléka fertőzött. Ez 50 ezer embert jelent, ám csupán 150 beteg részesül megfelelő kezelésben. A gyógyítás elodázása súlyos következményekkel jár, az évtizedek alatt kialakuló májzsugorodás vagy májrák halálos. A beteg szenved, életminőségét csupán a májátültetés javíthatná, bár a vírust ez sem „öli meg“. Tudatosítani kell: anyagi okok miatt csak kevés emberen végezhető el a májátültetés, s minél később fedezik fel a betegséget, annál drágább a kezelése. A most kezdődő kampány segítségével talán sikerül felhívnunk az emberek figyelmét arra, hogy a fertőzés korai stádiumában forduljanak orvoshoz. Mert sajnos, a hivatalos szervek - az egészségügyi minisztériumot is beleértve - nem támogatnak egyetlen olyan programot sem, amely a fertőzöttek felkutatását segítené hangsúlyozta dr. Štefan Hrušovský szervátültetési szakértő.

FIGYELMEZTETŐ JELEK

A HCV-fertőzést követő lappangási idő átlagosan 50 nap (15 és 150 nap között). A diagnózis felállítása nagyon nehéz; az akut szakaszban 2-12 hétig tart, általában nincsenek tünetek, vagy ha vannak, ezek nem jellemzőek, az influenzához hasonlíthatók. Sárgaság ritkán észlelhető, a beteg „csak“ fáradt, ízületi fájdalmai vannak. Az akut szakaszból a fertőzöttek 25 százaléka gyógyul meg, válik vírusmentessé. A többieknél (75 százalék) krónikussá válik a betegség, s ezek 50 százaléka már rendszeres ellátást igényel. A nem gyógyított fertőzöttek nagy valószínűséggel kb. 20 év múlva májzsugorodásban betegszenek meg. Ha a beteg alkoholt fogyaszt, a cirrózis jóval előbb jelentkezik, negyedüknél fennáll a májrák kialakulásának veszélye. (péterfi)

HOL KEZELIK?

A vírusos májgyulladást öt városban diagnosztizálják és kezelik:

Pozsony: Dérer Egyetemi Kórház (Limbová 5): I. és III. belgyógyászati klinika, illetve a fertőző klinika

A ligetfalui Szent Cirill és Metód Egyetemi kórház (Antolská 11): gasztroenterológiai klinika

Egészségügyi Kutatóintézet (Limbová 14): hepatológiai rendelő

Besztercebánya: A Roosevelt Kórház (Nám. L. Svobodu 1.): belgyógyászati-hepatológiai rendelő és fertőző osztály

Túrócszentmárton: Egyetemi Kórház (Kollárova 12): fertőző klinika

Trencsén: Kórház és rendelőintézet (Legionárska 28): belgyógyászati-hepatológiai rendelő

Kassa: Egyetemi Kórház és rendelőintézet (Tr. SNP 1): belgyógyászati klinika

Egyetemi Kórház (L. Pasteur, Rastislavova 43): fertőző klinika