Ha egy bizonyos napszakban köhögünk...

Köhögési receptorok egyaránt megtalálhatók a felső légutakban (orr, garat, gége, főhörgő, nagyobb hörgők), a mellhártyán, rekeszizmon, gyomorban, de távolabbi szervek felől, mint a máj és a lép is kiváltható a köhögési reflex. A köhögésnek ezért számos oka lehet, azonban – más jellemzők mellett – a köhögés napszaki megjelenése utalhat az azt kiváltó betegségre. 

Reggeli köhögés 

COPD – A reggeli köhögés, amely egyaránt lehet produktív (hurutos) vagy száraz, és tartósan fennáll, az gyakran a COPD, a krónikus obstruktív tüdőbetegség egyik tünete. A betegség előrehaladott állapotában a köhögés már napközben is egyre gyakrabban jelentkezik, a betegség korai tüneteire azonban a reggeli, ébredés utáni köhögés jellemző. 

Dohányzás – A dohányzás miatt irritált légúti nyálkahártyák főleg hajnali köhögést és köpetürítést okoznak. Kezdetben a folyamat még visszafordítható, azonban a dohányzás a fentebb ismertetett COPD fő rizikófaktora, idővel tartós tüdőkárosodást és állandósuló köhögést okoz. 

Allergia – Az elsősorban alvás után jelentkező köhögésnek oka lehet a beltéri, allergének okozta allergiás reakció is. Ilyen, jelentős részben az ágyban és az ágyneműben található allergén a házi poratka és az állatszőr. 

Hörgőtágulat – Ha a köhögés mellett reggel zöldes-sárgás színű, bűzös köpetet ürít, az felveti a hörgőtágulat (bronchiectasia) lehetőségét. Hörgőtágulat kialakulhat valamely légutakat érintő megbetegedés szövődményeként, a kitágult hörgők pedig nem képesek megfelelően eltávolítani a felhalmozódó nyálkát, a panaszok állandósulhatnak. A betegség előrehaladásával a kezdetben ébredés után jelentkező köhögés idültté válhat, köpete bőséges, amely a beteget a munkájában is zavarhatja. 

Ha napközben kínoz a köhögés 

A napszaktól függetlenül jelentkező köhögés leggyakoribb oka egy egyszerű akut felső légúti fertőzés, ami az egyéb panaszok alapján (torokfájás, láz, stb.) rendszerint könnyen azonosítható, és kezelés hatására néhány nap alatt megszűnik. Amennyiben azonban a köhögés tartóssá, visszatérővé válik, gondolni kell az alábbi betegségek lehetőségére is. 

Asztma – Az asztmás panaszok sok betegnél összefüggnek a fizikai aktivitással, ezért a napközbeni tevékenységek során jelentkeznek. Az asztma megjelenése esetenként csak köhögés formájában figyelhető meg. Az asztmás roham alatt a nehézlégzés, sípolás mellett a köhögés igen erőteljes, amely inkább száraz, „húzó” jellegű, majd a roham végén nyúlós köpet ürülhet. Az asztma súlyossági fokának egyik megítélési szempontja, hogy a rohamok nappal és éjjel hányszor jelentkeznek egy betegnél. Az éjszaka jelentkező asztma rendszerint súlyosabb, a kezelés módosítása indokolt.

Irritatív anyagok – A munkahelyi irritatív anyagok, a légszennyezés, a szezonális allergének által kiváltott köhögés rendszerint napközben jelentkezik. Sok esetben az egész napos felhalmozódás után a nap második felében vagy végén intenzívebbek a panaszok. 

Mellhártyagyulladás – A mellhártyagyulladás esetén a szúró, légvétellel összefüggő fájdalom mellett jellegzetes tünet a köhögés, köhécselés, amely száraz jellegű és főleg állva jelentkezik, fekve szűnik. 

Gyógyszermellékhatás – Magas vérnyomás esetén sokak által szedett gyógyszercsoport az ACEgátlók, melyek igen gyakori mellékhatása lehet az ingerköhögés. Ha mellékhatást észlel, tájékoztassa róla kezelőorvosát, aki ennek ismeretében módosíthat a terápián. 

Daganat – A tumor (tüdőrák, gégerák) is indukálhat a napszak bármely időpontjában kínzó, rohamokban jelentkező köhögést. A köhögés lehet száraz, vagy véres köpetürítéssel is járhat. 

Nyelőcsőtágulat – Nyelőcső diverticulum esetén étkezés közben köhögési inger jelentkezik. 

Pszichogén köhögés – Az pszichés eredetű köhögés általában enyhébb köhécselés, krákogás. Főleg napközben, beszéd előtt és alatt jelentkezik, amikor a zavartságot akarja leplezni az egyén. 

Esti, éjszakai köhögés 

Légúti fertőzések szövődményei – A megfázások után gyakran fellépő orrmelléküreg-gyulladás esetén az éjszaka a garatba lecsorgó váladék (hátsó garatfali váladékcsorgás) gyakran okoz erős produktív köhögést, amely a beteget nem hagyja aludni. Fekvéskor jelentkezik a köhögés akkor is, ha mellhártyagyulladás alakul ki, és a mellhártya lemezei között folyadék található. 

Krupp – Gyermekkorban előforduló, főleg éjszakai rohamokban jelentkező, ugató jellegű köhögés, rekedtség, belégzéskor jelentkező sípoló hang (stridor) esetén azonnal a kruppra gondoljunk. A krupp a légutak hirtelen akut gyulladásos beszűkülése, amely egy igen ijesztő és akár életveszélyes betegség is lehet. Reflux – Éjszaka a refluxbetegeknél a gyomortartalom visszajuthat a nyelőcsőn keresztül a garatba, de akár a légutakba is bekerülhet, ilyenkor erős, kínzó köhögés jelentkezik, bőséges váladékürítéssel. Mivel fekvő helyzetben jóval könnyebb a gyomortartalom visszaáramlása, a köhögés gyakran lefekvés után, éjszaka jelentkezik. 

Szívelégtelenség – Éjszakai köhögés, habos köpetürítés, amely rohamokban, főleg fekvéskor jelentkező nehézlégzéssel is társul, annak hátterében felnőtteknél szívelégtelenség is állhat. 

A felsorolt jellemző okok mellett más okai is lehetnek a köhögésnek, továbbá a betegek egy részénél akár más formában is jelentkezhetnek a tünetek. Előfordulhat például, hogy a reflux a reggeli első mozdulat hatására vált ki köhögést, vagy a szennyező anyagok belégzése csak este indukálja a panaszt. Éppen ezért mindig forduljon orvoshoz, ha a köhögés tartóssá válik, súlyosbodik, vagy olyan kísérőtünetek is jelentkeznek, mint a véres köpet. 

(webbeteg)