Ha baj van a bélben…

Az emésztőrendszer – nevétől eltérően – sokkal komplikáltabb feladatokat lát el, mint ahogy azt a legtöbben feltételezik: óriási energiaráfordítással (az elfogyasztott étel által szolgáltatott kalóriák egyharmadát csak az emésztési folyamatra használja fel a szervezet!) lebontja az ételt kisebb, felszívhatóbb részekre, felveszi a vérbe és a nyirokba a sejtek táplálását segítő tápanyagokat, kiválasztja a salakanyagok egy jó részét, emésztőnedveket és hormonszerű anyagokat termel, megszűri a táplálékot a szervezet számára idegen, káros és allergizáló anyagoktól, a bélbaktériumok segítségével vitaminokat termel, és állandóan ébren tartja az immunrendszert. S ez még mindig nem minden!

Az immunrendszer székhelye

A bélrendszer bizonyos szempontból fontosabb az immunrendszer számára, mint a csecsemőmirigy vagy a lép. A focipálya-méretű bélfelületet behálózó nyirokrendszer legalább 50 négyzetméternyi területet képvisel. Gondolta volna, hogy a bélben található baktériumok és kisebb mikroorganizmusok száma nagyobb, mint az egész szervezetünket kitevő testi sejtek száma? A mintegy 500 különbözőféle baktérium mennyisége összesen 100 billió (1014), ami egy átlagosan 70 kg-os testsúlyú ember esetében 6-7 kg-ot jelent.

Mivel a bélrendszer semmivel sem kisebb jelentőségű salaktalanító szerv, mint a máj, sérülése, csökkent működése, renyhesége komoly panaszokat okozhat:

fertőzések, gyulladások,

allergiák,

bőrproblémák,

krónikus fájdalmak,

kimerültség, levertség,

fejfájás, migrén, koncentrációs zavarok,

a cukor, a sok fehérje és a zsír = kínzóeszköz a bélnek.

A civilizált életformának köszönhetően sokaknál komoly emésztési zavar és bélflóra-károsodás fedezhető fel. Gyakran fel sem tűnik, hogy valami nincs rendben, mert az enyhe puffadás és teltségérzet nem okoz túl nagy panaszt. Azt pedig, hogy a bőrünk egyre szürkésebb, petyhüdtebb, reggelente nagyon nehéz felkelni, és mind többször fáj a fejünk, a túlhajszoltság és a kor „melléktermékeként” könyveljük el – tehát fel sem vetődik bennünk, hogy a béltraktussal lehet valami baj.

Legtöbben elég mostohán bánnak életfontosságú tápláló- és ellenálló szervükkel. Agyonterhelik emészthetetlen zsírokkal, sok-sok cukorral, fehérjével, s nem adnak neki elegendő rostot, ami jelentősen megkönnyítené munkáját. Hiányzik még a kiadós sport és a bő folyadékbevitel is, hogy feladatát tökéletesen el tudja látni – s bár ezekről unos-untalan hallunk, mégsem vesszük komolyan. Szívesebben eszünk, mint iszunk, gyakran akkor is, amikor semmi szükségünk rá – ettől azonban krónikusan túlterheljük emésztésünket, hisz sohasem hagyunk elegendő időt a munka tökéletes elvégzéséhez, a pihenéshez és regenerálódáshoz két étkezés között. Nem csoda hát, ha minden második-harmadik ember valamilyen emésztési zavartól szenved – még akkor is, ha azt nem veszi komolyan, vagy nem tudatosul benne, hogy a baj a bélben van.

A bélrendszer – a legtöbb betegség kiindulópontja

A betegségek többsége alapjaiban az emésztés túlterhelésével, a bél- és nyirokrendszer, valamint a baktériumflóra károsodásával és ezek szövődményeivel áll szoros kapcsolatban. Ez azonban sajnos legtöbbször még az orvosnak sem jut eszébe, és a panaszokat leginkább mindenki tüneti szinten próbálja rendezni, s nem az eredeténél szeretné megoldani. A gyulladások hátterében gyakran keresnek gócot, ilyenkor el is végzik a szokásos góckutatást: fül-orr-gégészeti, nőgyógyászati, fogászati vizsgálatot, labort, ultrahangot, esetleg széklet-, vizelet-, garatváladék- és epeleoltást, ám ha ezek egyike sem mutat eredményt, nem sokan gondolnak arra, hogy a baj forrását a bélben vagy a baktériumflóra zavarában keressék.

A bélnyálkahártya nyiroksejtjei normális körülmények között felismerik és eltávolítják a szervezet számára idegen és káros anyagokat: ide tartoznak a baktériumok és az elhalt hámsejtek is.

Ha a bél bajba jut, akkor nemcsak az emésztés szenved kárt, hanem romlik a létfontosságú anyagok (vitaminok, ásványok, aminosavak, nyomelemek…) felszívódása és a salaktalanítás is. A szervezet emiatt megtelik salak- és méreganyagokkal, és a sejtek funkciója, regenerálódó képessége romlik, felgyorsulnak az öregedési folyamatok, csökken a teljesítőképesség és romlik az ellenállás. A bőr nemcsak satnyábbá válik, hanem tele lesz a pubertáskorra emlékeztető pattanásokkal, aknéval, kiütésekkel, ekcémássá válik. A has szinte minden ételtől felpuffad, a széklet rendszertelenné, néha székrekedésessé, máskor hasmenésessé válik. Mivel egyre többször alakul ki valamilyen gyulladás, az orvos mind többször ír fel antibiotikumot, az allergiára esetleg szteroidot, s ezzel az ördögi kör be is zárul. A gyógyszerek mellékhatásaként a velünk élő baktériumok egyensúlya tovább romlik, s a kiindulási zavar még mélyebbre vésődik. A kórósan túlburjánzó vagy az eddig megtelepedni nem tudó idegen mikroorganizmusok az ételből és az epesavakból rákkeltő, gyulladáskiváltó és allergizáló anyagokat termelnek.

Az emésztéstámogatás természetes módszerei

Diéta, a táplálkozás rendezése: együnk több rostos élelmiszert, étkezések között többször gyümölcsöt, minden főétkezéshez zöldséget rendszeresen, reggelire friss gyümölcsös müzlit, joghurtot, kefirt.

Kolon-hidroterápia: a bélrendszer intenzív tisztítása különösen a székrekedéssel küszködőknek vagy intenzívebb hasi panaszok esetén ajánlott. Ha a bélflóra zavart, leghelyesebb ezzel kezdeni a korrekciót, mert 10 kezelést követően sokkal hatékonyabb és gyorsabb a normál flóra regenerálódása. Akkor is érdemes kipróbálni, ha még komolyabb panaszok nincsenek, ám a salaktalanítást szeretnénk intenzívebbé tenni.

Oxigénkezelés: Egyes, a normál flórához nem tartozó baktériumok száma igen könnyen csökkenthető, ha a bélbe oxigén kerül. Ennek egyik módja, hogy a kolon-hidroterápia során oxigént juttatnak a vastagbélbe. Ennél sokkal kényelmesebb és igen hatékony módszer, ha magnézium-peroxidot veszünk be néhány hétig – a belőle a bélben felszabaduló hidrogén-peroxid kitakarítja a kártékony baktériumokat.

Salaktalanító és böjtnapok: ha hosszabb kúrát nincs is alkalmunk végezni – bár évente egyszer 2-3 hét tisztítókúra igen sokat könnyíthet a szervezeten -, legalább heti 1-2 enyhébb salaktalanító napot (gyümölcsnap, rizs- vagy krumplinap) iktassunk be. Ilyenkor tehermentesül, kissé megpihen, megnyugszik a bélrendszer.

Mayr-féle hasi kezelés: a gyengéd masszázs körkörös és légzésszinkron fogásai javítják a bélfal izmainak tónusát, csökkentik a görcsöt, javítják a vér- és nyirokkeringést. Különösen jót tesz a makacs székrekedéssel, hasi gyulladásokkal és fekéllyel küszködőknek.

Enzimkúra: Nemcsak akkor kell gondolni rájuk, ha a hasnyálmirigy beteg, hanem akkor is, ha a gyomor- és béltraktus emésztőnedv-elválasztása csökkent valamilyen okból. A hasnyálmirigy-kivonatokat tartalmazó vagy az ananászból, papayából és más növényekből készült enzimek segítik az étel lebontását, s csökkentik a puffadást, az erjedési és rothadási folyamatokat.

Reflexzóna-kezelés: a talpmasszázs, az akupresszúra és a köpölyözés is igen sokat lendíthet, ha kúraszerűen alkalmazzuk emésztési problémáink enyhítésére. Különösen ajánlott teltségérzet, puffadás, székrekedés, gyomor- és epepanaszok kiegészítő kezelésére.

Jó tudni!

A nehézfémek, például a tömésekből kioldódó amalgám tartós hatás után jelentősen képes károsítani a bélflórát. Ennek köszönhetően hajlamosít allergia, gyulladások és gombásodás kialakulására is. A fogtömésekből történő higanykioldódást különösen segíti a forró és savanyú ételek fogyasztása. Legnagyobb adagban persze a tömések cseréje során jut be higany a szervezetbe. Ezért ilyenkor feltétlen ajánlatos amalgámkiválasztást végezni. Ha a fém még nem cserélhető más tömésre, érdemes amalgámkioldódást csökkentő fogkrémet használni. A fluor sem kíméli kevésbé a bélflórát. A fogkrémekben alkalmazott nátriumfluor-monofoszfát ugyanis erélyes baktériumölő, s nem tesz kivételt a szájban és bélrendszerben található, velünk élő hasznos mikroorganizmusokkal sem.

Kedvez a bélnek

Lenmag: 1 evőkanál este lefekvés előtt 2 dl vízzel vagy kamillateával védi a bélnyálkahártyát, serkenti az emésztést.

Zabkorpa: fontos rostanyag, amely serkenti a bélműködést, és csökkenti a zsírok felszívódását.

Indiai útifűmag: folyadék hatására zselévé alakul, védi a bélfalat és csökkenti a salakanyagok felszívódását, megkönnyíti a székletürítést.

Aszaltszilva lé vagy savanyú káposztalé: elősegítik a bélfal működését, és könnyebbé teszik a székletürítést.

Áfonya: használata elsősorban hasmenés esetén javasolt, mert cserzőanyagai enyhítik.

Kamilla: görcsoldó, gyulladáscsökkentő, serkenti a bélműködést.

Ánizs, édeskömény: görcsoldó és puffadáscsökkentő.

Gyömbér: különösen a gyomorműködést segíti, csökkenti a gyulladást, enyhíti a fájdalmat.

Articsóka: elősegíti az epeürülést, csökkenti a puffadást és a koleszterinszintet.