Fertőző vagy nem fertőző?

A hasmenéses széklet minden esetben figyelmet érdemel; a hátterében lehetséges jelentéktelen táplálási/táplálkozási hiba és bonyolult kivizsgálást és kezelést igénylő komoly betegség is.

A hasmenéssel járó betegségeket (kissé önkényesen) két nagy csoportra lehet osztani: fertőzéses jellegű és nem fertőzéses jellegű betegségek.

Hasmenéssel járó, fertőző betegségek

A hasmenés leggyakoribb oka valamilyen fertőző ágens által okozott betegség és fordítva is igaz: csecsemő- és gyermekkorban az egyik leggyakoribb oka az orvosi vizsgálatoknak a hasmenés.

A leggyakoribb kórokozók: baktériumok (szalmonella, campylobacter, shiggela), vírusok (rotavírus, calicivírus), paraziták (Giardia lamblia, Entamoeba hystolitica)

Gyermekek között leggyakrabban a rotavírus, a szalmonella és a campylobacter okoz hasmenést. A rotavírus a légutakon keresztül, tárgyak, a kéz közvetítésével kerül a szervezetbe, a legtöbb betegség az őszi, téli és kora tavaszi hónapokban fordul elő. A szalmonellát és a campylobactert csaknem mindig élelmiszer közvetíti.

Fertőzéses esetekben a hasmenés oka az, hogy a gyulladt bélnyálkahártyán keresztül az elfogyasztott víz nem tud kellő mértékben felszívódni, sőt a gyulladás kórélettani folyamataiból adódóan a bél aktívan folyadékot választ ki, ezért a széklet víztartalma fokozódik. Ha a folyadékfogyasztás a vízveszteséggel nem tud lépést tartani, kiszáradásos állapot alakul ki. A hasmenéses széklettel (és a hányással is) a folyadékvesztésen túl ionizált ásványi sókat is veszít a szervezet. Ezek közül a legnagyobb gyakorlati jelentősége a nátrium (Na) és kálium (K) elvesztésének van.

A fertőzéses jellegű hasmenéses betegségek kezelésének lényege az elvesztett folyadék és ásványi sók visszapótlása. Nagyfokú folyadékvesztés és/vagy elégtelen folyadékfogyasztás esetén infúziót kell adni. Az infúziókezelés indokoltságának megállapítása és megtervezése orvosi feladat.

Hasmenéssel járó, nem fertőző betegségek

Az összes idetartozó betegség ismertetése röviden nem lehetséges és nem is szükséges, de a legfontosabbakat sorra vesszük. Leggyakrabban az egyes ételek alkotórészeinek elégtelen emésztése, ételallergia, nem fertőző jellegű idült bélgyulladás, endokrin betegség tünete lehet a hasmenés.

Laktózintolerancia: a tejben lévő cukor, a tejcukor bontásának az elégtelensége. A bontást végző enzim, a laktáz a bélbolyhok felületén található. Ha szervezet elégtelen mennyiségben képez laktázt, akkor a táplálékkal a szervezetbe került tejcukor nem teljes mennyiségében bomlik le. A tejcukor elbontatlan része a vizet magához vonzza, az elégtelen bontás következtében gázok képződnek; haspuffadás, hasmenés alakul ki. Ezt a betegséget – helytelenül – tejcukor-allergiának is szokták nevezni, valójában nem allergiás jellegű betegség. Tejcukormentes étrend betartásával kezelendő, néhány év után a gyermekek „kinőhetik”.

Tehéntejfehérje-allergia: a tejben lévő fehérjére, illetve annak egyes részeire adott allergiás reakció. Ebben az esetben a tehéntej fehérjéje allergénként viselkedik. Hasmenésen kívül bőrtünetek (ekcéma), légúti tünetek (obstruktív jellegű bronchitis) lehetséges. Tehéntejfehérje-mentes étrend tartásával kezelendő. Néhány év után a gyermekek „kinőhetik“.

Nem fertőző jellegű, idült (krónikus) gyulladásos bélbetegségek: két betegség tartozik ebbe a csoportba, a szerzője után Crohn-betegségnek nevezett bélgyulladás (ez esetben a „krónikus“ és a szerzői név csak véletlen egybeesés) és a fekélyes vastagbélgyulladás, a colitis ulcerosa. A hasmenés ezeknek a betegségeknek csak egyik tünete, számos más szervet érintő elváltozás is jelentkezhet hasmenéssel. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa diagnosztizálása és kezelése nagyon bonyolult, többféle szakorvos bevonását és együttműködését igénylő feladat.

Endokrin betegségek: a pajzsmirigy kóros túlműködése, a hyperthyreosis is okozhat hasmenést.

Mit szabad, mit nem szabad?

Javasoltak a sós vízben főtt burgonya, rizs, csirkehús (utóbbit teflon edényben zsír és olaj nélkül át is lehet sütni), pirított péksütemények. Kerülendők a zsírban sütött csipszek, a magas rosttartalmú zöldségek és gyümölcsök. A szoptatott hasmenéses csecsemők anyatejes táplálását nem szabad felfüggeszteni. A tápszerre állított csecsemők hasmenéses betegségük alatt speciális gyógytápszerrel etethetők. Fertőzéses jellegű hasmenéses betegségekben antibiotikum adása legtöbbször felesleges. Az antibiotikum adásának szükségességét eldönteni orvosi feladat.