Fájdalom: igen vagy nem

A fájdalom mindig szubjektív. Nem létezik két ember, aki ugyanazt a fájdalmat egyformán éli meg. A felületi (bőr) fájdalom könnyen diagnosztizálható és kezelhető. A máj, a tüdő, az agy nem okoz fájdalmat, mivel itt nincsenek idegvégződések, viszont az egyéb belső és a mély fájdalmak egyéb testrészre is kiterjedhetnek, így pl. az infarktusnál a fájdalmat a lapocka táján is érezzük, eperoham esetén pedig fáj az egész has. A fájdalom lehet akut és krónikus, tompa és kibírhatatlanul intenzív, megjelenhet rohamszerűen, lehet szúró, szaggató. A laikus közvéleményben az a nézet uralkodik, hogy a fájdalom mindig valamilyen betegséget jelez. Ha a betegség elmúlik, elmúlik a fájdalom is. Ezért a gyógyítás is csak a betegségre összpontosít, gondolván, a fájdalom közvetlenül úgysem veszélyezteti az életet. Ez a felfogás pedig helytelen, ugyanis ha megszűnik a fájdalom, javul a beteg közérzete, s ez az alapbetegség gyógyítására is kihat.

A GYÓGYSZERKIVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

Más gyógyszert rendel az orvos a csont-, ízületi, forgó- és izomfájdalmak ellen, mást idegrendszeri károsodások esetén. Fontos kritérium a fájdalom erőssége. Mivel ezt mérni nem lehet, meghatározása a beteg elbeszélése alapján történik. Segítséget nyújthat a 0-tól 10-ig terjedő skála. Nullánál a beteg nem érez fájdalmat, a tizedik foknál pedig csaknem kibírhatatlan. Az orvos több szempontot vesz figyelembe:

l Olyan fájdalomcsillapítót rendel, amely éjjel-nappal egyformán hat.

l Mivel a fájdalomküszöb egyénenként változó, az adagolásnak is egyéninek kell lennie. Ha a fájdalomcsillapító gyengének bizonyul, más gyógyszert ír fel, esetleg gyógyszerkombinációt alkalmaz.

l A tablettát helyezi előnybe, mivel ez tovább szedhető. Sokan azt hiszik, csak az injekció jó, ám elfelejtik, hogy hatása ugyan gyorsan jelentkezik, de gyorsan el is múlik.

l Mivel minden szervezet másképp reagál a fájdalomcsillapítókra, a betegnek szem előtt kell lennie, hogy ha kell, az orvos azonnal beavatkozhasson.

Az orvosok körében a legnagyobb félelmet az ópiumot tartalmazó gyógyszerek keltik. (Morfium, Tramadol). A rászokástól való félelmük olykor olyan nagy, hogy sokszor szenvedni hagyják a beteget. Ma már nélkülözhetetlenek a folyamatos felszívódású gyógyszerek, amelyek 24 órán keresztül hatnak. A beteg évekig szedheti őket anélkül, hogy a rászokna. Természetesen nem rendelhetők mindenkinek és mindennemű fájdalom esetén. Elsősorban ízületi fájdalmaknál, csontritkulásnál, a csontok deformálódásánál, gerincműtétek után javallott.

MI FÁJ LEGGYAKRABBAN?

40 és 70 év között leggyakrabban a hát, a forgók, a fej, az ízületek, a gyomor, az epehólyag és természetesen a szív okozza a legtöbb panaszt.

Fejfájáskor az erek először összehúzódnak, ezáltal csökken az agy vérellátása, majd kitágulnak, és megkezdődik a fejfájás. Gyakori ok a kimerültség, éhség, zaj, de a magas és alacsony vérnyomás is okozhat fejfájást.

A gyomorfájásnak is különböző okai és megnyilvánulási formái lehetnek. Ha a gyomor közvetlenül az étkezés után fáj, gyomorfekélyről lehet szó, ha azonban az étkezés után 2-3 órával fájdul meg, nyombélfekélyre lehet gyanakodni. Gyomorfájást stressz és szellemi megterhelés is okozhat.

A hát- és derékfájás a leggyakoribb tünet, amivel szakrendelőkbe siet a beteg. Sok esetben azonban az elváltozások visszafordíthatatlanok és műtéti beavatkozásra szükség van.

A gyógyszeres kezelést mindig pszichoterápia, rehabilitáció és gyógytorna egészítse ki. Ott, ahol a fájdalom nem szervi elváltozáson alapul, segít az akupunktúra és az akupresszúra. Bizonyos pontok masszírozásával az orvos enyhítheti, sőt meg is szüntetheti a fájdalmat.