Ezek a betegségek okozhatnak hőemelkedést

• Leggyakrabban baktériumok, vírusok, paraziták, gombák.

• Védőoltások: beadásuk után előfordulhat átmeneti hőemelkedés, lázas állapot.

• Autoimmun betegségek: hőemelkedés jelentkezhet autoimmun betegségek, például reumatoid artritisz (RA), szisztémás lupusz (SLE) esetén.

• Gyulladásos bélbetegségek (IBD): emelkedett testhőmérséklet időszakosan kísérheti a gyulladásos bélbetegségeket is.

• Anyagcsere-betegségek:például pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis), akut köszvényes roham.

• Rosszindulatú daganatok (pl. leukémia, limfóma, tüdőrák, vastagbélrák).

• Hőártalmak: égés, napszúrás, hőguta is járhat emelkedett testhőmérséklettel.

• Gyógyszermellékhatás (pl. egyes antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, epilepsziaellenes gyógyszerek).

• Központi idegrendszeri, a hőközpontot érintő agyi károsodás.

• Kiszáradás.

• Tüdőembólia.

• Alkoholmegvonási tünetegyüttes (delirium tremens).

• Egyes kábítószerek (pl. amfetamin).

A hőemelkedés önmagában nem betegség, hanem tünet, így mindig keresni kell a hátterében megbújó okot. Hőemelkedést gyakran kísérő panaszok:

• Rossz közérzet, gyengeség.

• Melegségérzet, izzadás, bor-zongás.

• Hideg verejtékezés.

• Fáradékonyság, aluszékonyság.

• Fejfájás.

• Émelygés, étvágytalanság.

• A háttérben megbújó ok tisztázása és annak kezelése a legfontosabb.

• A legtöbb esetben a hőemelkedést nem szükséges kezelni, magától megszűnik.

• Az emelkedett testhőmérsékletet csillapítani csak akkor szükséges, ha a beteg közérzete ezt megkívánja.

• A testhő csillapítása lehetséges fizikai módszerekkel (pl. kíméletes hűtőfürdő) és/vagy gyógyszerekkel (pl. NSAID-ok, metamizol, paracetamol).

• Nagyon fontos a bőséges folyadékbevitel.

• Elhúzódó hőemelkedés esetén javasolt felkeresni az orvost.