Évről évre nő a lelki zavarral élő kiskorúak száma

Ebből az alkalomból az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétette a legaktuálisabb témákat: a gyerekek zaklatása, a trauma hatása a kiskorú­akra, a súlyos lelki zavarok és a kis­korúak, az öngyilkosság és a kiskorúak, a kiskorúak nemi identitása és a lelki egészség érzése, a megelőzés, az ellenálló képesség és a segítségnyújtás.

„Szlovákia pszichiátriai rendelőiben tavaly csaknem kétmillió kivizsgálást végeztek és fedeztek fel valamilyen lelki zavart” – jegyezte meg dr. Ján Šuba gyermekpszichiáter, majd hozzátette, hogy a betegek többsége nő volt. Első helyen a Pozsonyi kerület áll, a másodikon a Beszterce­bányai, a harmadikon a Kassai, a negyediken a Zsolnai. A legtöbb eset a 15–19 évesek körében fordult elő.

Több volt az öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet

Tavaly összesen 506 ember vetett véget önkezével életének, 841-en pedig megpróbálták, de nem sikerült. 2016-hoz viszonyítva mindkét esetben csökkentés mutatkozott. A gyerekeket tekintve 14 éves korig 3 öngyilkosság történt – valamennyi lány – 15 év felett pedig 14-en ve­tettek véget életüknek. Kísérlet több volt: az első kategóriában 35-en, a második korcsoportban 94-en próbálkoztak öngyilkossággal. Az okok között a konfliktusok, a családi és iskolai problémák vezettek. Az öngyilkossági kísérletek mögött 76,5 százalékban lelki betegség húzódot meg. Akárcsak más tekintetben, a lelki egészség tekintetében is a gye­rekek sokkal sebezhetőbbek, mint a felnőttek. Fejlődésükre nagy hatással van az öröklődés és a környezet is. A szülők után tulajdonságaikat, temperamentumukat, tehetségüket öröklik, ám az, amit a gyermek életének első éveiben megél, további életét nagymértékben meghatároz­za. A család az a legfontosabb közeg, amelyben a gyerek a társadalmi viselkedést elsajátítja. A gyermekkorban megélt élmények határozzák meg, hogy nyitott, kíváncsi, bátor lesz-e vagy visszahúzódó, bizalmatlan és passzív. A szakember kiemelte, hogy lelki zavar nemcsak a rossz családi légkör miatt alakulhat ki. A szülőktől bizonyos hajlamot öröklünk néhány betegségre, beleértve a lelki betegségeket is.

Mítoszok, amelyek ártanak

A gyerekek lelki egészségéről több mítosz is él a köztudatban. „Leggyakoribb az a hamis állítás, hogy egy gyermek nem lehet lelki beteg. A másik mítosz az, hogy a lelki zavar a helytelen nevelés következménye, és hogy ezért mindig a szülő a hibás. A káros mítoszok között a harmadik helyen az áll, hogy a lelki zavart a gyerek „kinövi”, így nincs szüksége kezelésre sem” – jegyezte meg dr. Ján Šuba. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy mindhárom állítás nemcsak hamis, hanem egyenesen ártalmas.

A legfrissebb adatok szerint a kis­korúak 15 százaléka valamilyen lel­ki zavarral küzd, s ez nagymértékben befolyásolja nyugalmukat, fejlődésüket, iskolai és munkahelyi előmenetelüket. Emiatt gyakran rosszul teljesítenek az iskolában vagy a munkahelyen, kicsi az önbizalmuk, nem jó a kapcsolatuk kortársaikkal és családtagjaikkal. „E zavarok időbeni kezelése rendkívül fontos, mert kihatnak a felnőttkorra, hosszú távon vagy folyamatosan befolyásolják a magán- vagy családi életet. Tapasztalatom szerint a kezelés elhanyagolása rendszerint annak a következménye, hogy a szülők vagy a szakemberek nem ismerik fel a lelki zavarokat” - mutatott rá a pszichiáter.

A tünetek a lelki zavar súlyosságától és a gyerek korától függõen különböznek egymástól. Nagyon fontos, hogy a szülõ összehasonlítsa a gyerek viselkedését testvérei vagy a szélesebb család gyerekeinek viselkedési formáival. A különbségek néha már a megszületés pilla­natában nyilvánvalóak, de mégis az a gyakoribb, amikor a viselkedés viszonylag hirtelen és lényegesen változik meg. „Ha gyanús viselkedési jeleket észlel a szülõ, mielõbb keresse fel a gyermekpszichiátert” – tanácsolja a szakember.