Európában a legszkeptikusabbak az emberek a védőoltásokkal szemben

A máig legnagyobbnak számító ilyen felmérés 67 ország bő 65 000 lakosának megkérdezésével készült, akiktől azt tudakolták, mi a véleményük a vakcinák fontosságáról, hatékonyságukról, biztonságosságukról és hogy összeegyeztethető-e vallási meggyőződésükkel. Összességében pozitív a megítélés, de azért vannak különbségek.

Az európai régióban a legnagyobb a bizalmatlanság. A felmért európai országok sorában a francia kérdezettek körében voltak legtöbben (41%), akik nem érzik biztonságosnak a védőoltásokat, ez a százalékszám jelentősnek tekinthető a 67 ország 12%-os átlagával összevetve. A szerzők szerint az effajta hozzáállás azokból az ellentmondásokból fakadhat, hogy máig folyik a vita a B típusú májgyulladás és a humán papillomavírus elleni oltások feltételezett mellékhatásairól, és mert sok háziorvos ugyancsak bizonytalankodik egyes oltások hasznosságát illetően. Bosznia-Hercegovinában a kérdezettek 36%-a, Mongóliában 27%-a nem tartja biztonságosnak az oltásokat, a görögök körében és a távoli Japánban az arányuk 25%. A pontosság kedvéért meg kell jegyezni: Bosznia-Hercegovinával, Iránnal, Vietnammal és más országokkal együtt Franciaországban is bizalmat szavaznak az oltóanyagok fontosságának, tehát csak biztonságosságukban hisznek kevésbé, ettől eltekintve szükségesnek vélik. Más a helyzet Délkelet-Ázsiában. Az ottani országok felmértjei körében legtöbben biztonságosak vélik. Bangladesben csak 1%-nál kevesebben vannak, akik nem gondolják ezeket megbízhatónak, Indonéziában 3%, Thaiföldön 6%. Bangladesben, Iránban és Ecuadorban találták a legtöbb olyan személyt, akik szerint a vakcinák fontosak. Ezzel szemben Oroszországban, Olaszországban és Azerbajdzsánban kétkedtek a legtöbben az oltások fontosságában. Habár egyes vallási csoportok szkeptikusabbak (a Csendes-óceán nyugati térségében a legmagasabb azok aránya, akik vallási okokra hivatkozva ellenérzéseket táplálnak a védőoltásokkal szemben), de egyetlen vallásos tan sincs világméretekben negatív hatással az oltások megítélése tekintetében. A megkérdezett római katolikusok többsége pozitívan viszonyul az oltásokhoz, ahogy a 65 év felettiek is.

A kutatás fő szerzői a London School of Hygiene & Tropical Medicine Vakcina Bizalom Projektjének vezető kutatói, a társszerzők az Imperial College London és a Saw Swee Hock School of Public Health (Szingapúri Nemzeti Egyetem) kutatói. Eredményeik őszerintük segíthetik a döntéshozókat a problémák jobb kezelésében. Világszerte szakértők garmada úgy látja, az immunizálás, a védettség iránti közbizalom sokhelyütt gyenge lábakon áll. Érthető dr. Heidi Larson vezető szerző vélekedése, szerinte sokat kell még tennie a tudományos és a népegészségügyi szakembereknek világszerte, hogy megnyerjék az emberek bizalmát az oltások biztonságossága tekintetében. 

Amíg ez nem valósul meg, addig világszerte felettünk lebeg a számos betegség általi fenyegetettség felhője. Így van évezredek óta. De közben mindig voltak, akik gyógyító szándékú próbálkozásaikkal segíteni igyekeztek embertársaikon és ilyképpen, az új ötletek-módszerek kiagyalása révén taposták az utat a modern orvostudomány számára, amely elhozta a modern kutatások által egyre gyarapodó számú és érdemben használhatóvá váló lehetőségek korát. Történeti visszatekintésül két példa: az ókori görögöknél már bő 2400 éve észrevették, a himlőssé vált és azt túlélő személyek újra már nem kapták el a kórt. A Philadelphiai Orvosi Kollégium védőoltásokkal foglalkozó projektje részeként működtetett honlapon (historyofvaccines. org) olvashatók szerint Kínában már Kr. u. 1000 táján próbálkoztak a himlő elleni védőoltás kezdetleges formájával, a variolációnak nevezett eljárással (egy beteg ember sebéből parányi részt kikapargattak és azzal lényegében megfertőzték a még egészséges embert). Bár a vakcinák körüli vita orvoskörökben is folyik, a többség fontosnak tartja az oltásokkal szembeni széles körű megértés korának eljövetelét, a kétségek nélküli bizalom érájáét, akkor is, ha az oltóanyagok hatékonysága sem minden esetben 100%-os. Elég arra gondolni, világszerte történnek olyan esetek, amikor valakik akár néhány órával azután lesznek komolyan betegek, néha bele is halnak, hogy valamilyen oltást kaptak – igaz, az ilyen esetek száma elenyészőbb annál, mint amekkora segítséget alapjaiban nyújthatnak az oltások, ráadásul az sem biztos, hogy önmagában egy oltás váltotta ki a halált (ez persze nem vigasz a szeretett családtagjukat ilyen ok mentén elvesztettek számára). Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) honlapján megjegyzik: „Mint minden gyógyszer, a vakcinák is okozhatnak mellékhatásokat.” Ugyanakkor mégiscsak fontosnak tartják az oltásokat, gyerekeknek 16 féle betegség ellen ajánlják. 

CSIBRÁNYI ZOLTÁN