Védőoltást csak egészséges ember kapjon

Velük együtt azon­ban rendkívül rövid idő alatt a vírusok is beutazzák a Föl­det, s közben gene­tikai anyaguk – a felszíni fehérje­molekulák mennyisége, típusa és elrendeződése – megváltozik, mu­tálódik. A gond az, hogy immun­rendszerünk erre nincs felkészül­ve, s az új vírust nem tudja felis­merni. Mivel nem tud ellene vé­dekezni, így nyugodtan támadhat. 

A genetikailag megváltozott, mu­tálódott vírus szinte rendszeres időközönként hatalmas influenza­járványt indít el. Megközelítőleg 40 év kell ahhoz, hogy egy új vírus kialakuljon. 

Spanyolnátha és hongkongi influenza 

A 20. században több influenzajár­vány is volt. A genetikai informá­ció megváltozásán kívül ehhez a la­kosság védettségének gyengülése is hozzájárult, amit a háborúk okozta éhínség, a nélkülözés, a stressz, az orvosi ellátás hiánya és minősége váltott ki. A legpusztítóbb és a leg­ismertebb az 1. világháború végén a spanyolnáthának nevezett jár­vány (A típusú influenza H1N1 törzs) volt, amely 20-50 millió em­beráldozatot követelt. A világ össz­lakosságának 20%-a betegedett meg. Következtében többen haltak meg, mint a katonák és a civilek a háborúban. 1968-ban a hongkon­gi influenza (H3N2 törzs), 1975- ben pedig az ázsiai A típusú influ­enza (H2N2 törzs) pusztított. 

Manapság sokat beszélünk a ma­dárinfluenzáról (H5N1). Vírusá­nak antigéntérképe rendkívül ha­sonlít a spanyolnátha vírusáéhoz. Újabb és újabb vírustörzseket te­nyésztenek laboratóriumi körül­mények között, tehát tudunk ró­luk. Most már arra kell megoldást találni, hogy miképp lehet véde­kezni ellenük, és megakadályozni, csökkenteni a fertőzés lehetőségét. 

Hidegben sem fagynak meg 

Az influenza vírustörzsei rendkívül ellenállók. Tüsszentéssel, köhögés­sel kerülnek a levegőbe, amit újra belélegzünk. Legjobban a hideg és nedves időjárást kedvelik, s apró folyadékcseppeken (köd, vízcsep­pek) utazva támadnak. Akár a mí­nusz 80 C-fokot is elviselik. Nem igaz, hogy a hidegben „megfagy­nak”, inaktiválódnak. 

Cseppfertőzéssel támadnak 

Hideg, ködös időben hamarabb megfázunk. Gyengül az immun­rendszer, ráadásul a megváltozott vírustörzseket fel sem ismeri. A be­lélegzett vírusok pedig megtapad­nak a légzőrendszer nyálkahártyá­in. Az új vírusokkal fertőzött vála­dék köhögéssel, tüsszentéssel újra a levegőbe kerül. Elég egy tüsszögő beteg a tömegközlekedésben, az is­kolában, óvodában, és máris terjed a kórokozó. Hangsúlyozni kell a fertőzött beteg embertársaival szembeni felelősségét. 

Jegyezzük meg, hogy ne a tenye­rünkbe tüsszentsünk, köhögjünk, hanem zsebkendőbe, ami a kiszaba­duló cseppek nagy részét felfogja. A fertőzött ember maradjon ágyban, mert így az immunrendszer kön­nyebben be tudja azonosítani az új vírustörzset, és megfelelő ellenanya­got tud termelni. A beteg igyon sok folyadékot. Ha otthon marad a be­teg, bizonyos értelemben izolálódik, s csak a legközelebbi családtagokat fenyegeti a fertőzés veszélye. Az ilyen beteget ne látogassuk meg! 

Az influenza okozta halál ma már rendkívül ritka, és ha elő is fordul, nagy valószínűséggel a szervezet korábbi, egyéb betegségek általi le­gyengülésével, bizonyos létfontos­ságú rendszerek károsodásával, va­lamint az immunrendszer lassúbb reakcióival függ össze. 

A vakcina nem tartalmaz vírust 

A megelőzés leghatásosabb módja a védőoltás, ami Szlovákiában min­denki számára hozzáférhető és in­gyenes. Fontos, hogy nem a tünetek jelentkezésekor, hanem legalább 14 nappal korábban, még egészségesen kell kérni a védőoltást. A beteg em­bernek csak akkor ajánljuk a védő­oltást, ha már meggyógyult. 

A védőoltásról sok tévhit él a köztu­datban. Le kell szögezni: a vakcina sem erős, sem gyenge vírust nem tartalmaz, hanem a korábban jár­ványt okozott vírus maradványai­ból, vagyis inaktivált, halott vírusok felszíni fehérjeképleteiből áll. Ezekre reagál az immunrendszer, és amikor az ilyen fehérjékkel támadó vírussal találkozik, már megfelelően tud vé­dekezni. A tudomány csak a már is­mert fertőző vírustörzsek antigénjeit tudja kínálni, a várható genetikai mutációval létrejött esetleges új ví­rus fehérjéit viszont még nem. Saj­nos fennáll a veszély, hogy a mada­rakról, sertésekről terjedő és az em­beri vírus genetikai anyagának ke­reszteződésével új vírus jön létre. Veszélyes vírustörzsek felbukkanása­kor ezért rendelik el egész baromfi­telepek, sertésneveldék megsemmi­sítését. Az elpusztult vándormada­rak testében kimutatható esetleges vírusok rendkívüli járványügyi in­tézkedéseket követelnek meg. 

A mutálódott vírussal szemben az emberi szervezet kezdetben védte­len, mert nincs megfelelő ellenanya­ga. Az immunrendszer sejtjeinek együttműködésével fokozatosan alakul ki az immunválasz. Ellen­anyag azért nem fejleszthető ki, mert még nem ismert a mutálódott vírus. Ha azonosítják, megnyílik az út az ellenanyag előállításához. 

Minden felső légúti fertőzés influenza? 

Nem. Még ha bizonyos tünetek ha­sonlóak is, egészen más betegségről lehet szó, például a felső légutak és a melléküregek bakteriális fertőzései­ről, amelyek szintén lázzal, fejfájás­sal, orrváladékozással, tüsszögéssel, köhögéssel járnak. Maga a köhögés pedig nemcsak a gégefő ingerlésé­nek, hanem a felső légutak nyálka­hártyájának, falának gyulladása lehet a következménye. Ebben az esetben az orvosi kivizsgálás és a helyes diag­nózis felállítása a legfontosabb. 

Dr. Balázs Tibor 

A szerző az aneszteziológia, 
az intenzív medicina és 
az akupunktúra szakorvosa