Emésztés és immunrendszer

Egy nehéz ebéd elfogyasztása után fáradtak vagyunk, ám ha zöldséget, fehér húst vagy halat eszünk, frissek, energiával teltek leszünk. Most, amikor csaknem minden zöldség és gyümölcs viszonylag olcsón megkapható, sokat tehetünk emésztésünk javításáért. Mi is történik a szervezetben, amikor eszünk, s milyen szerepet játszik ebben táplálékunk összetétele?

Azt tudjuk, hogy az emésztés már a szájban megkezdődik. A fogak összedarálják, a nyál pedig kásává változtatja az ételt. Már ebben a stádiumban hatnak az enzimek, azok az anyagok, amelyek lebontják a szaharidokat, fehérjéket és zsírokat, mert a szervezet csak így tudja a lehető legjobban hasznosítani az ételt.

Az emésztőnedvek jelentősége

Az előemésztett étel a nyelőcsövön át a gyomorba jut. Itt agreszszív keveréket, sósavat és enzimeket talál. A tápanyag tovább bomlik, s az egész testbe eljut. Ezek a nedvek a vékonybélben, a hasnyálmirigyben és az epében képződnek.

Rendkívül fontos az emésztés szempontjából az epe, amely a májban képződik, és az epehólyagban halmozódik fel. A benne lévő savak apró részecskékre bontják a zsiradékot.

Legnagyobb szervünk a bél

Ha már az étel felbomlott, a tápanyagok a bélfalon és a véren vagy nyirokrendszeren át a májba kerülnek, ahol megtisztulnak az esetleges mérgektől, és tovább folytatják útjukat a megfelelő szervekbe.

Mindaz, amit a vékonybél nem tud feldolgozni, a vastagbélbe vándorol, ahol baktériumok milliói, az ún. mikroflóra várja. Innen a víz és az ásványi anyagok a különböző szervekbe kerülnek. A megmaradt massza a végbélbe jut, majd távozik a szervezetből.

Valóban hosszú az út, amit az ételnek meg kell tenni. A 8 méter hosszú bél a legnagyobb szervünk, amely megérdemli a gondoskodást és odafigyelést. Zavarai nemcsak az immunrendszerünkre, hanem a lelkivilágunkra is hatnak. Ezért olyan fontos a helyes táplálkozás és a kockázati tényezők elkerülése.