Ekcéma után asztma?

Minden életkorban megjelenhet, de az esetek egytizede tízéves kor előtt alakul ki. A felső légutak gyulladásos betegségéről, az asztmáról van szó, amikor a hörgők nyálkahártyája piros, duzzadt. Kilégzéskor váratlanul jelentkező nehézlégzéses rohamok jellemzik. További jellegzetessége, hogy a légutak fokozottan érzékenyek, s a hörgőgörcs, a hörgőnyálkahártyában fellépő vizenyő és a fokozódó nyákelválasztás következtében beszűkülnek. E krónikus légúti gyulladás azt okozhatja, hogy főleg éjjel és reggel a beteg „sípol“, köhög, nehezen lélegzik. A gyulladás miatt a légcső számos hatásra (dohányfüst, légszennyeződés, fertőzések) túlságosan érzékenynyé válik. Atópiának nevezzük azt, amikor valaki születése óta érzékenyen reagál valamire. Ilyen az atópiás ekcéma, az allergiás asztma, allergiás nátha, élelmiszerallergia. Az élet első két évében többször fordul elő ekcéma és élelmiszerallergia, aztán fokozatosan emelkedik az asztma, végül pedig az allergiás nátha eseteinek száma.

Ideális az lenne, ha a veszélyeztetett egyéneket genetikailag meg lehetne határozni. Eddig egy genetikai modell sem bizonyította be, hogy az allergia öröklődik. Ez azt jelenti, hogy csak néhány gén kapcsolatáról van szó, amelyre erősen hat a környezet.

Vajon milyen szerepe van az allergia okozta gyulladásnak az asztmára? A tanulmányok azt mutatják, hogy hatására fokozatosan csökken a tüdő teljesítőképessége, mert a gyulladásos folyamat következtében megváltoznak a felső légutak szövetei.

Sokszor előfordul – s nemcsak nálunk –, hogy a tüneteket látva nem is gondolnak az asztmára, Eért az utóbbi időben nagy hangsúlyt helyeznek a diagnózis felállítására.

Elsősorban a tüneteket - nehézlégzés, fulladás, köhögés, mellsípolás elemzik Ám figyelembe kell venni, hogy minden tünetnek lehet atipikus megnyilvánulási formája. Néha a kora reggel jelentkező köhögés lehet az egyedüli jel, amely az asztmára utalhat.

A funkcionális diagnosztika legfontosabb célja, hogy felmérje a légutak átjárhatóságát. A spirometria az alapvető módja annak, hogy megbizonyosodjunk a ventillációs zavarról. Általában allergológiai bőrtesztekkel mérik fel a kockázati tényezők jelenlétét.

MEGELŐZÉS – GYÓGYĺTÁS

Az asztma optimális kezelésének célja a tünetek megszüntetése vagy lényeges enyhítése, a tüdőfunkciók, a normális fizikai és életaktivitás megőrzése, a kezelés nem kívánatos hatásainak kiküszöbölése.

A legfontosabb feladatok

l Rávenni a beteget, hogy együttműködjön a megelőzésben és a kezelésben.

l A tünetek és a tüdőfunkciók alapján meghatározni és figyelemmel kísérni az asztma súlyossági fokát.

l Kerülni a kockázati tényezőket és az allergéneket.

l Hosszú távú stratégia szempontjából meghatározni az egyéni kezelési tervet.

l Tervet kidolgozni a betegség súlyosabbra fordulása esetére.

l A beteg folyamatos figyelése.

Ezeket a célokat csak úgy lehet elérni, ha feltérképezzük a tüneteket, a tüdő funkcióit, az élet minőségét, a súlyosbodásra utaló jeleket, felmérjük, a beteg mennyire képes együttműködni az orvossal és mennyire elégedett.

Fontos, hogy a beteg fel tudja ismeri a rosszabbodásra utaló jeleket. Jó, ha naplójában feljegyzi a rosszullét időpontjára vonatkozó körülményeket is.

A tüdő teljesítményének felmérésére két módszer létezik: a személyi légmérő és speciális műszer. Az előbbi elsősorban azok esetében fontos, akiknek állapota gyakran változik. A klinikai és funkciós eredmények alapján azután meg lehet határozni - a mellékelt táblázat alapján - az asztma súlyossági fokát. Ez pedig rendkívül fontos a hosszú távú kezelés meghatározása szempontjából.

A szerző allergológus