Edzéssel készüljünk fel a télre!

A folyamat során olyan immun-biológiai változások, idegrendszeri és érreakciók jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a szervezet jobb védekezését a különféle negatív hatásokkal. A szervezetet edzettebbé lehet tenni a meleg, a hideg, a gyors időjárás-változásokkal szemben. Alapfeltétele a fokozatosság, a rendszeresség, a következetesség és a kontraszt módszerek alkalmazása.

Az edzett szervezet jobban tud alkalmazkodni a kedvezőtlen időjárási viszonyokhoz. A cél a fokozott testi és szellemi ellenálló képesség megteremtése. Javulnak az adaptációs képességek, erősödik a szervezet immunrendszere, jobban ellenáll a fertőző betegségeknek. Ismeretes, hogy a szezonális légúti betegségeket ki lehet provokálni bizonyos testrészek vagy az egész test lehűtésével. A megfelelően elvégzett edzéssel más betegségek is megelőzhetőek, pl. fekély, neurózis, lelki labilitás, érelmeszesedés, magas vérnyomás. A célirányos hideghatás fontosságát húzzák alá a kísérletek, amelyeket állatokon végeztek: azok az állatok, amelyeket hidegben neveltek, jobban fejlődtek, gyorsabban nőttek, mint azok, amelyek meleg környezetben, jelentősebb hőmérséklet-változások nélkül éltek. Érdekes az is, hogy a csonttuberkulózisban szenvedők a szabad természetben gyorsabban gyógyulnak, mint a kórházban.

Mindebből kitűnik, a szervezet károk nélkül nem tud természetes légköri ingerek nélkül élni. Ismeretes, hogy a frontérzékenység kezelésének sikere épp a szervezet edzettségének fokozásától függ.

Az edzettség számos változást idéz elő a szervezetben. A hideg tartós hatásának következtében megvastagodik a zsírréteg. Az úszóknak ezért oly gömbölyded a testük, mintegy védekezik a hideg ellen. Mivel a hideg hatására emelkedik az izmok hőmérséklete, az edzetteknek megnő az izomtömegük is.

A fokozott hőtermelés változásokat idézhet elő az izmok és a nagy mirigyek anyagcseréjében. Ezzel párhuzamosan megváltozik a szervezet energiagazdálkodása. Ezek a változások szorosan összefüggnek az idegállapottal. Az erek intenzív összehúzódása (hidegben) és kitágulása (melegben) megváltoztatja a bőr, az izmok és a belső szervek vérellátását. A lábak, kezek és combok hosszabb ideig tartó lehűtése nyomán csökken a bőrreceptorok reakciója az ingerekre. Az edzési módszerek egy vagy több hónapos szüneteltetése csökkenti a szervezet ellenálló képességét. Addig, amíg a szervezet nem alkalmazkodott az alacsony hőmérsékletekhez, nem zárhatjuk ki a megfázás veszélyét. Bebizonyosodott, a hideg hosszabb ideig tartó hatása után megváltozik a szervezet közvetlen reakciója az alacsony hőmérsékletre. E reakció első szakaszában a vérkeringés átalakul, s a hideg hatására nem emelkedik a vérnyomás és a pulzusszám. A 2-3 hétig tartó első szakaszban a szervezet képes gyorsabban növelni a hőtermelést. A nagyobb hőképzés és az erek jobb vérellátása óriási jelentőségű azoknál az embereknél, akik hidegben dolgoznak. Megvédi őket a szívtájéki fájdalmaktól és a fagyásoktól.

Az idegrendszert illetően az edzett emberek kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak mind testileg, mind lelkileg. Minden egészséges ember levegővel és vízzel védheti szervezetét a hidegtől.

A hideg levegővel végzett edzés serkenti a vérkeringést, az anyagcserét, javítja a teljesítményt, frissít. Minél hidegebb a levegő, minél tovább hat, minél nagyobb felületet érint, annál nagyobb hatást gyakorol a szervezetre. Legjobb a friss levegőn való tartózkodás. Jó hatású a nyitott ablaknál való alvás, még a legnagyobb hidegben is.

Igényesebb módszer a légfürdő. Ilyen a szabadban végzett reggeli torna, minimális öltözékben. Naponta legalább 10-15 percig tornázzunk, majd fokozatosan növeljük az időt. A szervezetet nyáron kell fokozatosan hozzászoktatni a hideghez. Az egészséges és edzett ember 5-10 perces légfürdőt is kibír akkor is, ha a hőmérő higanyszála fagypont alá süllyed. Az edzésnek ez a fajtája kisgyermekeknek is megfelel, ezenkívül az érzékenyebb embereknek és kiegészítő módszernek egyes betegségek esetén is ajánlott. Ilyen az anyagcserezavar, kóros soványság, fertőzések utáni állapot. Az egészséges ember a szabadban végzett edzést vízben végzett procedúrákkal és napfürdőzéssel is összekötheti.

A szervezet edzettségének fokozására a 16-24 C-fokos víz a legmegfelelőbb. Először összehúzódnak az erek, a vér a test mélyebb rétegeibe helyeződik át, a bőr sápadt lesz, az ember fázik. A második szakaszban ismét kitágulnak az erek, megtelnek vérrel, a bőr kipirosodik, az embernek melege van. Ha túl soká hat a hideg víz, a bőr ismét sápadt, kékes színű, libabőrös lesz, ami azt jelzi, be kell fejezni a procedúrát, és gyorsan melegre kell menni.

A víz mechanikai hatása úszáskor nyilvánul meg: a légzőszerveket intenzívebb munkára ösztönzi. A szabad természetben végzett úszás a leghatásosabb. Erősíti a szervezet hőszabályozó rendszerét, főleg az erek reflexszerű tágulásával és összehúzódásával. Rendkívül hatékony edzettséget szerezhetünk télen a szabad természetben való úszással. Mielőtt a vízbe lépünk, mozogjunk egy kicsit. A vízben is intenzíven mozogni kell, túl sokáig nem szabad a vízben lenni és ügyelni kell rá, hogy a fejet ne érje víz. Amikor kijöttünk a vízből, azonnal törüljük magunkat szárazra és ismét tornázzunk.

A hideg érzékelése szempontjából fontos a zsírréteg vastagsága. A sovány ember hamarabb érzi a hideget. Kétszer-háromszor több hőt veszít, mint a kövér. Ha abbahagyjuk vagy szüneteltetjük az edzést, az ellenálló képesség lényegesen csökken.

A szerző meteorológus