Császárral szeretnék szülni!

Bár biztosan előfordul kóros félelem a szüléstől (amin valószínűleg nem segít sem a jóindulatú biztatás, sem a kioktatás) a fájdalomtól való félelem mint ok a császár óhajtásában elsősorban nem azokra lehet jellemző, akik még nem szültek, hanem akik számára korábbi hüvelyi szülésük nagyon rossz élmény volt.

A császáros szülést biztonságosabbnak tartó vélekedéshez minden bizonnyal hozzájárulnak az elhúzódó szülésből származó tragikus esetek (az igen nagy ismertségnek örvendő Kende Péter könyvekben is jó néhány ilyen történet olvasható. A mostani kérdés szempontjából az a lényeges, hogy ezek a történetek a fenti vélekedést erősítik, és nem azt, hogy megtörténtek és pontosan úgy történtek-e meg.) A laikus úgy érezheti, hogy egy időben végrehajtott, a szakmai szabályok által pontosan meghatározott műtét során kevesebb a lehetőség az emberi tévedésre, mint hüvelyi szüléskor. A hüvelyi szüléshez képest a császármetszés semmi előnyt nem nyújt (természetesen egészséges esetekben), szövődményei viszont számosak.

1. Elsődleges szövődmény a műtét utáni sebfertőzés lehetősége. Egyértelműen igazolták, hogy ez nagy veszély, ma is. Kért császármetszés után az anyai halálozás 3x magasabb, mint a hüvelyi szüléseké! Egyetlen hasműtét sem szövődménymentes, mert a hasfali és hasüregi sebek mindig heggel gyógyulnak (legfeljebb nem látjuk) és a heg funkcionálisan alacsonyabb értékű szövet, mint az eredeti.

2. A fájdalomtól nem kell félni. Az ellenkező híresztelések ellenére igenis létezik fájdalommentes szülés! Az epidurális érzéstelenítés veszélyei oly csekélyek, hogy a császármetszéshez viszonyítva elenyészőek.

3. Normális esetben és helyes szülésvezetés esetén a magzati ártalom semmivel nem nagyobb hüvelyi szülés esetén mint császárral. Persze, ha valaki az orvos tevékenységétől fél, az más, de hol van az megírva, hogy császárnál semmi sem történhet a babával, ha a doktor nem megfelelő.(?)

Azaz a császármetszésnek nincs olyan előnye, ami miatt érdemes lenne a kockázatot vállalni.

Összefoglalva: a beteg kérésére császármetszést csak akkor szabad

elvégezni, ha az szakmailag indokolt, szakmailag pedig akkor indokolt, ha a hüvelyi szülés kockázata nagyobb vagy közel azonos, mint a császármetszésé…

Mindannyian tudjuk, hogy a szülés fájdalmas, ezzel akkor is tisztában voltunk, amikor gyermeket vállaltunk. De azt is láthatjuk nap, mint nap, hogy ezt a fájdalmat el lehet viselni, sőt, sok nőnek nem is olyan borzalmas, mint ahogy azt a rémtörténetek elhitetik velünk.

A császármetszést is csak megfelelő indikáció alapján helyes elvégezni. Természetesen – mint minden kérdésre adott válasz – ez sem egyszerűen fekete és fehér. Hiszen a napi gyakorlatban már vannak esetek, amikor a terhes nővel meg kell beszélni a szülés lefolyásának módját, s a döntés az ő kezében van.

Miért egyre több a császármetszés?

Az anyákat fel kell világosítani arról, hogy a még be nem következett, de elképzelhető szövődmény miatti, úgynevezett elektív császármetszések a gyermek és anyja számára is jelentős kockázattal járnak.

A császárral született gyerekeknél gyakrabban találnak oxigénhiányos állapotot, mint a hüvelyi úton született babáknál. Ennek oka: vajúdás és szülés közben a méh összehúzódásai, és a szülőcsatornán való áthaladás hatására a magzatban kifejezetten erre a célra kialakult mirigyekből olyan hormon szabadul fel, ami az életfontosságú szervek vérellátását megnöveli. (össz)