Besárgult a baba!

A magzati élet során több vörösvértestre van szükség a megfelelő oxigénszállításhoz, mivel a keringési viszonyok különböznek attól az állapottól, ami a születéstől kezdve alakul majd ki. Az első légvételtől kezdve az újszülött tüdeje veszi át a méhlepény szerepét, a babának önállóan, saját erejéből kell gondoskodnia az oxigénről. Ettől kezdve különválik a friss, oxigéndús vér szállítása az elhasznált vértől, s így a folyamat hatékonysága is nő: kevesebb oxigénszállító molekulára, vagyis hemoglobinra lesz szükség. A felesleg lebomlik, ennek során az egyik keletkező melléktermék a bilirubin. Attól függően, hogy mikor mekkora értéket mérnek, a „sárgaság” több fajtáját és súlyossági fokát különböztetik meg.

Élettani sárgaság

Az érett, időre született, egészséges kisbabák felénél olyan méreteket ölt ez a folyamat, hogy sárgás elszíneződés észlelhető a szemük fehérjén és az egész testükön. Ez az élettani sárgaság, melyet részben a máj korlátozott lebontó képessége okoz. A bilirubin-érték jellemzője ebben az esetben, hogy a harmadik és az ötödik nap közt éri el a csúcsot, általában nem emelkedik 12-15,7 mg/dl (200 mikromol/liter) fölé, és ezután magától, esetleg átmeneti kékfény-kezelés hatására csökkenni kezd. A bilirubin legnagyobb része a magzatszurokkal távozik a baba testéből. Minél többet és minél előbb kortyolgat az újszülött a kolosztrumból (előtejből), annál hamarabb „szabadul meg” a nyúlós, sötétzöld masszától. Ha ellenben még a negyedik nap tájékán is pang benne, a bilirubin visszakerülhet a keringésbe, s így tovább növeli a vérben mérhető értéket. A cukros víz itatása és a teáztatás nem csökkenti a bilirubinszintet, éppen ellenkezőleg, több szakirodalmi adat szerint nehezíti a helyzet rendeződését. A bilirubinnak ugyanis csupán 2-3 százaléka hagyja el a baba szervezetét a vizelettel, így itatással nem lehet „kimosni” belőle a felesleget. A megfelelő fehérje- és kalóriabevitel viszont eléri a kívánt hatást! Ideális és magától értetődő, ha ezt nem tápszerrel, hanem anyatejjel biztosítjuk. Az is tény persze, hogy a kékfény-kezelés idején nő a baba folyadékszükséglete.

Elhúzódó sárgaság

Ebben az esetben az egyébként egészséges, érett babánál azt tapasztaljuk, hogy az emelkedett bilirubinértékek tartósan, akár tíz-tizenkét hétig is magasak maradnak. A szakemberek ma már nem tekintik megalapozottnak és hasznosnak a szoptatás abbahagyását. Az elhúzódóan magas értékek az egészséges, szoptatott babáknál sosem okoznak szövődményeket.

Nem tudjuk pontosan, mi okozza az elhúzódó sárgaságot, de azt feltételezik, hogy az anya tejében egy olyan anyag lehet felelős érte, amely előmozdítja, hogy a bilirubin kiürülés helyett újból a keringésbe kerüljön. Ha olyan anya tejét kapja a sárga baba, akinek a saját csecsemője nem sárga, azt tapasztaljuk, hogy a bilirubinértékek csökkenni kezdenek.

Túl magas!

A magas bilirubinérték csupán egy tünet, és természetesen sokféle oka lehet. Mivel súlyos betegség, életet veszélyeztető állapot is állhat a háttérben, nagyon fontos, hogy a kritikus időszakban, különösen az első egy-két héten hozzáértő, újszülöttek gyógyítására szakosodott orvos is lássa az újszülöttet. Ha például már az első napon magas, gyorsan emelkedő bilirubinértékeket mérnek az újszülöttnél, ezt többnyire a vércsoport-összeférhetetlenség különböző válfajai okozzák. Kórosan magas értékek esetében anyagcsere-betegség vagy súlyos fertőzés gyanúja is felmerül.

A kórosan magas bilirubin azért veszélyes, mert az agyba jutva roncsolja az idegsejteket. A szülőknek azonban nem kell aggódniuk, hiszen az orvos pontosan tudja, melyik időszakban melyek a további kivizsgálást szükségessé tevő állapotok.

Miért szúrják meg mindennap?

Döntő jelentősége van annak, hogy a bilirubinérték milyen mértékben emelkedik, hányadik napon éri el a legmagasabb értéket, és mikor kezd csökkeni. Ezért feltétlenül indokolt, hogy naponta, vagy ritka esetekben naponta többször is ellenőrizzék a bilirubin koncentrációját a baba vérében. A kórház felszereltségétől függően ez vagy vénás vérből történhet – ilyenkor a baba fején vagy kézfején keresnek megszúrható vénát, vagy úgynevezett kapilláris vérből – ilyenkor a sarkát szúrják meg, mert csupán néhány csepp vérre van szükség.

Kék fénytől a vércseréig

Az élettani sárgaság az esetek többségében nem ér el olyan mértéket, hogy az újszülöttnek bármiféle kezelésre lenne szüksége. A bilirubin lebontásában a természetes napfény is segít, még akkor is, ha csupán az ablakon át süt rá a levetkőztetett babára. A leégés veszélye miatt azonban nem szabad közvetlen napfényben, hosszan napoztatni a kicsiket, és a napfény hullámhossz tartománya sem teljesen ideális a sárgaság csökkentésére.

A kórházi „kék fény” nem helyettesíthető egyszerűen egy kékre festett villanykörtével, ugyanis speciális hullámhosszúságú fényre van szükség a bilirubin sikeres lebontásához. Kezelés közben betakarják a baba szemét, hogy látása ne károsodjék a tartós, erőteljes fényhatástól.

Ha a bilirubinértékek túllépnek egy bizonyos határt, a legtöbb orvos vércserét tart szükségesnek, hogy a súlyosabb szövődményeket megelőzzék. Egészséges, érett újszülöttek esetében ilyesmire szinte sosem kerül sor.

Hogyan ébresszük fel?

A magas bilirubinértékek álmossá teszik a babát, ráadásul a kékfény-kezelés tovább fokozhatja ezt. Ugyanakkor ezeknél a csecsemőknél különösen fontos, hogy elegendő kalóriához és folyadékhoz, vagyis ideális esetben anyatejhez jussanak.

Ha a baba-mama páros röviddel a szülés után elhagyja a kórházat, és nincsenek megfelelő információi a hatékony szoptatásról, valamint az élettani sárgaságról, előfordulhat, hogy segítség hiányában rossz állapotba kerül a baba. Az is fontos, hogy felismerjük azokat a helyzeteket, amikor már feltétlenül pótlást (vagy lefejt tejet, vagy tápszert) kell kapnia. A szopott tejmennyiségek felesleges és idegesítő méregetése helyett a következőkre figyeljünk:

a baba súlyesése ne haladja meg a hét százalékot, és ne folytatódjék a harmadik nap után;

a gyarapodásnak legkésőbb az ötödik naptól el kell kezdődnie;

a születési súlyát érje el a második hét végéig;

a negyedik naptól hat pisis és három kakis pelenkát „produkáljon” naponta;

szoptassuk meg mindannyiszor, ahányszor a baba éber, és korai éhségjeleket mutat, például kereső mozgást végez a szájával, öklét a szájához viszi.

Hogyan ébresszük a cscsemőt?

Vegyük ölbe a babát, fordítsuk szembe magunkkal, szólítsuk nevén, beszéljünk hozzá, nézzünk közben a szemébe.

Ha nem fordított legalább 15-20 percet folyamatos táplálkozásra (látható, hallható, érezhető szívás, nyelés), vegyük le rögtön a mellről, amint elszundít, és tegyük az előző pontban leírtakat.

Sok babára kifejezetten felvillanyozóan hat, ha egy szál pelusban édesanyja meztelen mellkasán fekhet. A tejjel teli mellek illata felébreszti őt, és kiváltja a kereső reflexet, vagyis forgatni kezdi a fejét, fészkelődik, nagyra nyitja a száját. Máris mellre tehetjük!

Az álomszuszék babát nem jó külön szobában, külön kiságyban lefektetni, mert túl mélyen elalszik. Ha az édesanya közvetlen közelében vagy a testén alhatna, felébresztené a mama fészkelődése, forgolódása, hangja, szívdobogása és illata.

Ébresztő hatású lehet a kellemesen meleg fürdő, az arc langyos vizes lemosása.

Jelentős súlyesés vagy folyadékhiány esetén nagyon legyengülhet a baba. Jobban sikerülhet a szoptatás, ha előtte kiskanállal vagy pohárból kap egy kevés anyatejet, hogy erőre kapjon.

Amit nem szabad: fájdalmat okozni a babának, csipkedni, haját húzogatni, rázni, száját szétfeszíteni, fejét erőszakkal a mellhez nyomni.