A fertőző betegségek elleni védekezés rendkívül fontos – figyelmeztet a Közegészség-ügyi Hivatal (ÚVZ), hozzátéve: a védőoltás az egyik leghatékonyabb megelőző intézkedés.
Ajánlott vagy kötelező? Minden, amit a védőoltásokról tudni kell
A fertőző betegségek az emberiség legsúlyosabb betegségei közé tartoznak, és a múltban gyakran a betegek halálát okozták, az újkorig egész populációkat irtottak ki. Minden országnak az a célja, hogy járványügyi helyzete kedvező legyen, és ennek érdekében alakítja védőoltási rendszerét (oltási naptár).
A fertőzéssel szembeni hatékony védelmet az immunrendszer biztosítja. A védőoltás csak segédeszköz a szervezet számára, hogy az immunrendszer megtanulhasson reagálni a komoly fertőzésekre. Vagyis az immunrendszerünk „kipróbálja”, vészhelyzetben hogyan kell védekeznie. A vakcina gyöngített vagy elölt kórokozókat, azok részeit vagy kész ellenanyagot tartalmaz, és beadása után a szervezetben védettség alakul ki az adott betegséggel szemben.
Mikor lehet elutasítani a védőoltást
1. ha valaki lázas
2. ha a gyermek túl érzékeny a vakcina valamelyik összetevőjére
3. az oltás immunhiányos állapotban, súlyos idegrendszeri betegségben szenvedő gyermekeknek nem ajánlott
4. ha a korábbi oltás során súlyos szövődmény lépett fel, ugyanazt a vakcinát nem kaphatja meg még egyszer
5. terhes nőknek csak indokolt esetben adható.
Szigorú ellenőrzés
Szlovákiában a legveszélyesebb fertőző betegségek ellen kötelező az oltás, ezek árát a biztosítók térítik. 2012. január 1-jétől az orvos köteles jelenteni, ha valamelyik szülő nem engedi beoltatni a gyerekét. Korábban az orvos csak a gyerek egészségügyi dokumentációjába írta be, hogy nem abszolválta az oltást. Az ÚVZ erről csak az adott orvosnál végzett véletlenszerű ellenőrzés során szerezhetett tudomást, így a gyakorlatban az oltás elutasításának nem volt következménye. A kötelező oltás elutasítása kihágásnak minősül, amiért egy szülőt 331 euróra büntethetnek.
Oltások külföldi út előtt
Vannak országok, ahová csak meghatározott védőoltások beadásának igazolásával engednek be. A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) ajánlása szerint érdemes előre tájékozódni az adott ország időszerű epidemiológiai helyzetéről és a fertőző betegségek kockázatáról. Ellenőrizzük azt is, mikor kaptunk utoljára oltást torokgyík és merevgörcs ellen. Ha több mint 15 évvel ezelőtt, a kirándulás előtt érdemes újraoltatni magunkat – a reakcióidő 7 nap, úgyhogy legkésőbb a tervezett út előtt egy héttel kell a védőanyagot megkapni.
Sárgaláz ellen kötelező az oltás minden egy évnél idősebb személy számára, aki Afrikába megy, de Egyiptom, Marokkó,Tunisz, Algéria és Líbia kivételt képez. A kolera elleni oltást sehol nem követelik meg, de ajánlják, ha valaki hosszabb időre megy valamilyen veszélyeztetett övezetbe. Az ÚVZ számos betegség ellen ajánlja a védekezést, ilyen például a hastífusz, a vírusos hepatitis, a torokgyík, a merevgörcs – nem szabad megfeledkezni róla, ha valaki Ázsiába, Közép- és Dél-Amerikába, a Közel-Keletre vagy a csendes-óceáni szigetekre készül. (sza)
Ajánlott vagy kötelező
Léteznek ajánlott védőoltások is, melyek árához a biztosítók hozzájárulhatnak. Vannak országok, ahol az oltás teljesen önkéntes alapon működik – Ausztriában például nem kötelező, de ha valaki nem oltatja be magát, és megbetegszik, a gyógykezelés teljes költségét kiszámlázzák. Mivel világszerte az egyes országok eltérően viszonyulnak az oltásokhoz, sőt, egyre nő az oltásokat elutasítók száma is, időnként kialakulhatnak kisebb-nagyobb helyi járványok. Nálunk ugyancsak elterjedtek bizonyos félelmek a vakcinákkal kapcsolatban, de a lakosoknak csak a 2,4%-a utasítja el teljesen a kötelező oltásokat. A Szlovák Tudományos Akadémia Stratégiai Elemzések Intézete által végzett tavaly novemberi felmérés szerint azonban ha az oltásokat a gyógyszercégekkel kapcsolatban említik, fokozódik az emberek bizalmatlansága. Juraj Draxler, az intézet vezetője rámutatott: a gyógyszeripar számára a vakcinák valójában alig érdekesek, hiszen a bevételeik 2–3 százalékát képezik, ráadásul a szocializmus alatt is voltak kötelező oltások, amikor nehezen beszélhettünk az egyes cégek lobbijáról. Draxler szerint fontos a lakosság folyamatos felvilágosítása, mivel ugyan kis mértékben, de évről évre nő a kötelező oltásokat elutasítók száma, így nem kizárt, hogy a jövőben ismét felbukkanhat a kanyaró.
Ajánlott oltások és azok ára
1. Az influenza elleni oltás – az influenza az esetleges szövődményei miatt életveszélyes is lehet. Különösen veszélyeztetettek – az 59 év fölöttiek, a krónikus légúti és szívbetegségben szenvedők, a szociális intézmények ügyfelei, a gyerekek – esetükben a védőoltás esetleges mellékhatásainak veszélye elenyésző az influenza tüneteivel, szövődményeivel szemben. A védőoltás 6–12 hónapig biztosít védettséget. A vakcinát az összes egészségbiztosító téríti.
2. Tuberkulózis elleni oltás (BCG vakcina) – korábban az újszülötteket kötelezően beoltották, 2012. január 1-jétől a vakcinát már csak a szülők kérésére adják be. Az oltást pneumológusnak kell jóváhagynia, ára kb. 50 euró, egyik biztosító sem téríti.
3. Rotavírus elleni oltás – a rotavírus súlyos hasmenést okoz, főleg az újszülöttekre és kisgyerekekre veszélyes. A hasmenést általában hányás és láz kíséri. A 3 adagból álló oltóanyagot cseppek formájában adják be szájon keresztül, a gyermek 32 hónapos koráig. A 3 adag ára kb. 110 euró. Az Union biztosító ennek 20%-át téríti, a másik két biztosító egyáltalán nem téríti.
4. Az A típusú vírusos májgyulladás (hepatitis) elleni oltás – Szlovákiában csak annak kötelező az oltás, akik közvetlen veszélynek van kitéve: munkájuk révén megfertőződhetnek, rossz higiéniai körülmények között élnek. A gyerekeknek adható vakcina kb. 20 euróba, a felnőtteké legkevesebb 30 euróba kerül, és 3 adagra van szükség. Az Általános Egészségbiztosító teljes árat, a Dôvera is, de csak 18 éves korig, az Union 30%-ot térít.
5. Bárányhimlő (Varicella) – a gyerekek 90%-a átesik a fertőzésen, a legtöbben 2–6 éves korban. A betegség után immunissá válnak. A védőoltást olyan, krónikus betegségben szenvedő gyerekeknek ajánlják, akiknél feltételezhető a betegség súlyos lefolyása és komplikációk kialakulása. Ajánlják azoknak a felnőtteknek is, akik gyerekkorukban nem vészelték át a betegséget. Az oltás kb. 80 euróba kerül. Az Union a vakcina árának az 50%-át téríti, a másik két biztosító nem fizet semmit.
6. Gennyes agyhártyagyulladás (Meningococcus) elleni oltás – kisgyerekeknek és azoknak ajánlják, akik olyan helyre utaznak, ahol a betegség gyakori. A vakcina kb. 40 euróba kerül, az Union a 20%-át kifizeti, a másik két biztosító nem térít semmit.
7. HPV (humán papillomavírus) okozta fertőzés elleni oltás – a HPV a méhnyakrák okozója. A HPV elleni védőoltás beadásának legideálisabb időpontja a szexuális élet megkezdése előtt, 10–13 éves kor. 3 adag vakcinára van szükség, egy adag legkevesebb 100 euróba kerül. A Dôvera a 13–18 éveseknek beadott vakcina árának akár a 70%-át is térítheti – a hozzájárulás összege attól függ, az illető mióta az ügyfelük. Az Union a vakcina árának a felét fizeti ki, a VšZP egyáltalán nem téríti. (sza)
(Forrás: www.sprievodcaockovanim.sk)
Mellékhatások
Mint minden orvosi beavatkozásnak, a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásai, melyek egyrészt a beadás módjából (injekció), másrészt az oltóanyag jellegéből adódhatnak. Ezek a mellékhatások azonban sokkal enyhébbek, mint az oltással megelőzendő betegségek. Gyakori oltási reakció például az oltást követő három napon belül kialakuló helyi duzzanat, fájdalom, bágyadtság, hőemelkedés, láz. Az oltást ellenző aktivisták szerint bizonyos vakcinák autizmust is okozhatnak, de ezt nemzetközi tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. Ugyanakkor minden eset egyedi, lehetnek eltérések abban, hogy a szervezet hogyan reagál az egyes vakcinákra. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.