A vitaminkoktélok veszélyei

Egészségük védelmére, egyes betegségek megelőzésére az amerikai felnőttek több mint fele rendszeresen fogyaszt táplálék-kiegészítőként különböző vitaminokat és ásványi anyagokat. Erre évente 23 milliárd dollárt fordítanak, ám az Amerikai Egészségügyi Intézet (NIH) által felkért szakértők szerint a jelenlegi ismeretek birtokában lehetetlen megmondani, jelentenek-e valami hasznot az egészséges embernél a milliószámra vásárolt multivitamin- és ásványianyag-koktélok.

A szakértők nem vonják kétségbe, hogy egyes esetekben (például amikor a terhes nők folsavat szednek, hogy megakadályozzák a magzati elváltozásokat) valóban jogos a pótlólagos vitamin- és ásványbevitel – olvasható a Science et Avenir francia tudományos havilap beszámolójában. Az egészséges emberek által szedett tablettákkal viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet. ĺgy például – mint a kutatási program vezetői hangsúlyozták - azokat az Egyesült Államokban általában azok vásárolják, akik eleve a legtáplálóbban étkeznek, s életvitelük is egészségesebb, mint társaiké. Ráadásul a szakértők szerint kevés a meggyőző bizonyíték arra, hogy ezek a „koktélok” valóban megelőznék a szív- és érrendszeri betegségeket, vagy a rákot.

Sőt, egyes mellékhatások veszélye kimondottan óvatosságra int: így például egy tanulmány szerint azoknál a dohányosoknál, akik béta-karotint szednek, nagyobb a rák kialakulásának veszélye. A csontritkulás megelőzésére javasolt D-vitamin és kalcium szedése pedig az idősebb nőknél növeli a vesekő kockázatát.

Csodaszerek reklámjaitól hangos a média. Rangos helyet foglalnak el a nyomtatott és hangos, képes reklámok sorában a táplálékkiegészítők, amelyekről korábban inkább a sport világában esett szó. Mi igaz a hangzatos ígéretekből?

Enni mindannyian eszünk, de nem biztos, hogy táplálkozunk is. Élelmezéskutató szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a sok felvilágosító, tájékoztató információ ellenére is igen sok kívánnivalót hagynak táplálkozási szokásaink, és nem jut be szervezetünkbe minden szükséges és fontos anyag étkezésünk során.

Valószínűleg tudják ezt azok is, akik egyre több táplálékkiegészítő terméket gyártanak, dobnak piacra és reklámoznak hangzatosabbnál hangzatosabb szöveggel és kecsegtető ígéretekkel. A divatot követők pedig veszik ezeket a szereket, kerül, amibe kerül alapon, és várják a remélt hatást. A „csodálatos mellekért”, a „fitt alakért”, a „több energiáért”, az „erősebb potenciáért”, a „szép bőrért”, „fogyásért, hízásért”, „dús hajért” hajlandók vagyunk fizetni és fogyasztani, tablettát, kapszulát, illatosat, rossz ízűt, mindent.

Számos szakember véleménye az, hogy aki normálisan étkezik, annak nincs szüksége semmiféle olyan szerre, aminek a nevében is benne van, hogy „kiegészítő”. Logikus, hogy kiegészíteni azt kell, ami hiányos, tehát aki nem fogyaszt elegendő zöldséget, gyümölcsöt, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, olyan élelmiszereket, amelyekben mindez benne van. Sokan úgy vannak vele, hogy sokkal egyszerűbb bekapni egy tablettát, és azzal le van tudva az aznapi energiabevitel, kalória, minden, ami a szervezet számára nélkülözhetetlen. Pedig ez nem így van! Egyrészt, az étel, ha ízletes, önmagában is testi-lelki örömöt okoz és kielégültséget, tehát kellemes érzést. Másrészt kár lenne lemondani arról a szertartásról, ami az étkezést jelenti. Ráadásul a kiegészítőkből nem fogyaszthatunk állandóan olyan mennyiséget, amenynyire szükségünk van. Mindennek ellenére nem állítható, hogy a táplálékkiegészítőket teljesen ki kell iktatni az életünkből, mert bizonyos esetekben van létjogosultságuk. Betegségmegelőzési céllal, vagy éppen betegség után, a lábadozás időszakában, amikor több hasznos anyag bevitelére van szükség, de állandó, rendszeres fogyasztásuk felesleges.