A tápcsatorna – II.

A garat alsó része fokozatosan összeszűkül, tölcsér formájúvá válik, és az ételt közvetlenül a nyelőcsőbe vezeti, mely a táplálékot a gyomorba juttatja. Amikor üres, egy szalaghoz hasonlít, de hengerformájú lesz, amint az élelem szétfeszíti. Három részből áll: a nyaki, a mellkasi és hasi szakaszból. Hoszszúsága megközelítőleg 25 cm, átmérője pedig 23 és 25 mm között változik. Nagyjából függőleges irányú, a gerincoszlop vonalát követi.

Nyálkás belseje körkörös izomrostokkal bélelt, melyeket hosszanti irányban futó izomrostok takarnak. E különleges felépítés teszi lehetővé, hogy a nyelőcső végre tudja hajtani azokat a kígyószerű, tekergő mozgásokat (perisztaltikus mozgás), amelyek lehetővé teszik, hogy a táplálék lassan és egyenletesen haladjon végig az emésztőrendben.

A perisztaltikus hullámok a nyelőcsőben kb. másodpercenkénti 5–6 centiméteres sebességgel haladnak. A perisztaltika olyan erős, hogy még fejjel lefelé is a gyomrunkban tartjuk a lenyelt falatot. Fordított perisztaltika akkor jön létre, ha a gyomor szabadulni akar a tartalmától (pl. romlott étel, méreg esetén). Ezt nevezik hányásnak.

A nyelőcső végén található izomgyűrű a nyelőcső záróizma. Fontos szerepet ölt be, mert az emésztési rendszer következő szakasza, a gyomor, tele van erős, maró hatású savakkal.

Az éhség

Mi okozza az éhségérzetet?

Az éhségérzetet az üres gyomor élénk izom-összehúzódásai okozzák. Eredetét a hipotalamuszra ható anyagcsere-folyamat változásaival magyarázzák, mivel az agynak ezen a területén található az éhség- és a jóllakottsági centrum.

Forrás: Család és Egészség