A szem betegségei – 4.

A szem különféle gyulladásos betegségei változó fájdalommal, viszketéssel, fényérzékenységgel, néha látási zavarokkal járnak. Mindenképpen sürgősen keressük fel a szemész szakorvost, mert kezelés nélkül egy enyhébb gyulladásnak is súlyos következményei lehetnek.

A kötőhártya vékony, erős, átlátszó hártya, mely a szemhéjak belsejét, majd visszafordulva a szem ínhártyájának elülső felszínét borítja. A kötőhártya védi a szemet az idegen testektől, a különféle kórokozóktól, ugyanakkor maga is begyulladhat vegyi anyagoktól, különféle fertőzések (bakteriális vagy vírusos) és allergia hatására.

Vérágas szem

A nem szakember számára a kötőhártya belövelltsége, bevörösödése egyenlő a kötőhártya-gyulladással. Ez bizonyos értelemben igaz is, hiszen minden esetben a kötőhártya különböző mértékű gyulladása okozza ezt a tünetet. Tudni kell azonban, hogy a vérágas, vörös szem egyéb betegségek tünete is lehet.

A kötőhártya-gyulladás három különböző formában jelenhet meg:

A kötőhártya bevörösödése annak minden részét érinti, így a szemgolyót fedő, a szemhéjat bélelő és a belső szemzugban lévő, félhold alakú részt is.

A gyulladt kötőhártya szemgolyó feletti része többnyire téglavörös színű, míg a szemhéji részén a szempilla-befordulás kiváltotta gyulladás szederjes-vörhenyes.

A kötőhártya belövelltségét nyálkás-gennyes váladékozás is kíséri.

Kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladásnak (konjunktivitisz) különböző fajtái vannak, a legártalmatlanabbtól egészen a súlyos károsodást okozó formáig. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a kötőhártya-gyulladás fájdalmat, viszketést, a szem bevörösödését, gyakran váladékozását okozza.

Vigyázni kell arra, hogy a kötőhártya-gyulladás ne váljon idültté, mert a szövődmények a szaruhártya súlyos kifekélyesedéséhez vagy ektrópiához (az alsó szemhéj kifordulása) vezethetnek. A kezelés általában fertőtlenítő szerekkel és antibiotikumokkal történik. A sebészi beavatkozás igen ritka, csak súlyos esetben folyamodnak ehhez a megoldáshoz.

Allergiás kötőhártya-gyulladás

Manapság leggyakrabban – főleg városi környezetben – az allergiás kötőhártya-gyulladással találkozunk, ilyenkor a szemhéj megduzzadhat és erősen viszkethet, a váladék pedig tiszta és átlátszó. A kötőhártya-gyulladás eme formáját bizonyos allergénekkel szembeni fokozott érzékenység okozza, az allergiát kiváltó anyag azonban többnyire nehezen azonosítható.

Az allergiát előidéző anyag kereshető a kozmetikai szerek (különösen a szemránckrémek), a levegőben keringő szennyezőanyagok (por, penész, állatszőr, füst stb.), bizonyos gyógyszerek (ideértve a szemcseppeket is) és egyes élelmiszerek között is. A virágpor (pollen) okozta tavaszi kötőhártya-gyulladás gyakran társul szénanáthával.

Baktériumok, vírusok

A kötőhártya-gyulladást okozhatják baktériumok és vírusok is. Vírusfertőzés esetén a váladék általában tiszta, míg a baktériumok okozta kötőhártya-gyulladás esetén sűrű, fehér és krémszerű lehet.

A gennyes kötőhártya-gyulladás heveny lefolyású és olyan kórokozók idézik elő, mint a Staphylococcus vagy a Streptococcus. A Gonococcus miatti forma manapság már ritka, de azelőtt igen gyakran fordult elő, hogy az újszülöttek a szülőcsatornán való áthaladáskor az anyától gonorrhoeás fertőzést kaptak. Ez az oka annak, hogy az újszülöttek szemébe olyan anyagot (ezüstnitrát, antibiotikumos szemkenőcs stb.) cseppentenek, ami elpusztítja a veszélyes kórokozót. A felnőttek szexuális érintkezés kapcsán fertőződhetnek, ha pl. fertőzött ondó kerül a szembe. A tünetek a fertőzés után két napon belül jelentkeznek: a szem bevörösödik és fájdalmassá válik. Kezelés nélkül a szaruhártya kifekélyesedhet, a fertőzés szövődményei olyan súlyosak lehetnek, hogy a beteg elveszítheti a látását.

A Chlamydia trachomatis baktérium egyik törzse által okozott zárványtestes konjunktivitisz azokról a csoportos elhelyezkedésű, nagyszámú, kicsi, kerek és átlátszó képződményekről kapta nevét, melyek a kötőhártyán feltűnnek. Leggyakrabban előforduló formája az „uszodai” kötőhártya-gyulladás, amit a rosszul fertőtlenített vízben lehet összeszedni. A kórjóslat kedvező. A baktérium újszülötteknél is okozhat súlyos betegséget, amikor a szülés közben az anyától fertőződnek. A fertőzés hatására a szemből ragacsos, gennyes váladék folyik, és a fülkörnyéki nyirokcsomók is megduzzadhatnak. Elhanyagolt esetben a szaruhártya is károsodhat.

Szintén a Chlamydia trachomatis okozza a trachomát (egyiptomi szemgyulladás), mely Európában ma már meglehetősen ritka. Annál elterjedtebb a száraz, forró Földközi-tenger melléki országokban, Afrikában és Ázsiában, főleg a rossz életkörülmények között élő emberek között. A betegség nagyon fertőző, a kórokozó kézről, legyek vagy különböző szennyezett tárgyak (pl. zsebkendő) közvetítésével jut a szembe. A betegség – más néven sarjképződéssel járó kötőhártya-gyulladás – későbbi szakaszában a kötőhártya és a szaruhártya elhegesedik, ami a szempillák befelé fordulásához, látásromláshoz, kezelés nélkül vaksághoz vezet. A szemhéj, a kötőhártya és a szaruhártya elváltozásai a sebészi beavatkozást is szükségessé tehetik.

Forrás: Család és Egészség

A kötőhártya-gyulladás kezelése

A kezelés mindig a kiváltó októl függ. A beteg szemet óvatosan borogassuk és tartsuk váladékmentesen csapvízzel és tiszta törülközővel. Az allergiás kötőhártya-gyulladás legjobb kezelési módja, hogy megkeresik az allergént, amelyet allergiaellenes szemcseppekkel próbálnak közömbösíteni. A szemváladékból vett kenetmintából kitenyészthető a kórokozó. Vírusfertőzés esetén antihisztaminokkal enyhítik a fertőzést. Bakteriális fertőzésnél antibiotikumokat alkalmaznak. A fertőző kötőhártya-gyulladás nagyon ragályos, a szemcseppek és -kenőcsök használata előtt és után alaposan kezet kell mosni. Vigyázzunk arra, hogy a beteg szem érintése után ne nyúljunk a másik, egészséges szemhez. A szem tisztítására használt kendőket is gondosan különítsük el.