A fül, az orr és a garat betegségei – 4.

A hallójáratban kialakuló daganatok általában jóindulatúak, ezek közé tartozik a faggyúciszta, a jóindulatú csontdaganatok, az egyes sérülések után elburjánzó hegszövetek (keloid). A hallóideg daganata jóindulatú sejtburjánzás, melynek korai tünetei a szédülés, a fülzúgás, az egyensúlyérzés romlása.

Rosszindulatú daganatok indulhatnak ki a hámsejtekből, ezek voltaképpen bőrrákok. Ezek gyógyítása műtéttel és sugárkezeléssel történik.

Az orr és az orrüregek betegségei

Az orr- és az orrüregi betegségek tünetei közül a legismertebb az orrvérzés. Az orrvérzés betegségtől függetlenül is bekövetkezhet, mivel az orrüreg nyálkahártyája erekben igen gazdag.

A gyermekeknél gyakrabban előforduló orrvérzésnek nincs súlyos következménye, ha rövid ideig tart és nem ismétlődik. Ebben az esetben a vérzés magától, vagy egy hideg borogatás hatására elmúlik. Ha a vérzés gyakran jelentkezik vagy igen bőséges és magától nem áll el, sürgősen orvoshoz kell fordulni.

Az orrtornác – az orrüreg első, közvetlenül az orrnyílások mögött elhelyezkedő része – gyulladását különféle fertőzések okozzák. A leggyakrabban felfedezhető kórokozó a Staphylococcus baktérium. Az általa okozott kelések az orrhegy bőre alatti gyulladásokhoz vezetnek. A keléseket hagyni kell maguktól kifakadni, mert sebészi megnyitáskor a fertőzés a vénákon keresztül elérheti az agyat, ami súlyos állapothoz vezethet.

Az orrdugulás érintheti csupán az egyik vagy mindkét oldali orrnyílást, és a szaglás zavarával vagy elvesztésével jár. Okai sokfélék lehetnek, gyermeknél általában a nátha, az orrüreggyulladás vagy az orrsövényferdülés kísérő tünete.

Az orrüreggyulladás (rinitisz, nátha) az orrüreg nyálkahártyájának gyulladásos megbetegedése. Az orrfolyás és az orron keresztüli levegővétel nehezítettsége jellemzi.

Kialakulhat egy hétköznapi nátha szövődményeként, ami lehet arcüreggyulladás, hörghurut stb. A nátha önmagában jóindulatú betegség.

A nátha hátterében legtöbbször a dohányzás, a légszennyezettség vagy az allergia áll. Néha fertőzések is szóba jöhetnek (szifilisz, tébécé stb.), ilyenkor gyakori a gennyes orrváladék és az orrvérzés. Az orrváladékból mintát vesznek és kitenyésztik, majd az eredménytől függően kezelik.

Az allergiás eredetű orrüreggyulladás igen gyakori, legismertebb formája a „szénanátha” (pollen-allergia). Ugyanúgy kell kezelni, mint az egyéb allergiákat. A nyálkahártya túltengésével járó orrüreggyulladás kétoldali és átmeneti orrdugulással jár, a zavaró tünet általában fekvő helyzetben jelentkezik. Az orrdugulás állandóvá is válhat. Az orvos megfelelő orrcseppek alkalmazását javasolja, ami nem válhat szokássá az idővel kialakuló mellékhatások miatt. A savós idült (allergiás) orrüreggyulladás főleg a gyermekeket érinti, és gyakran ráterjed az arcüregre is. Allergiaként kell kezelni.

Orrváladékozás

Az orrüregi savós vagy gennyes váladékok varasodáshoz vezetnek. A váladék az első estben a nátha, az allergiás orrüreggyulladás kísérő tünete. Míg a második esetben az arcüreggyulladást, a gennyes orrüreggyulladás kíséri. Kezelésük az alapbetegség kezelése révén történik.

A sorvadásos orrüreg-gyulladás

A sorvadásos orrüreggyulladás a nyálkahártya elvékonyodásával és megkeményedésével, az orrüreg tágulatával járó idült gyulladás. A betegség oka ismeretlen, egyesek szerint örökletes jellegű, más kutatók szerint pedig a bakteriális fertőzés valószínűsíthető.

A gyulladás lefolyása sokkal súlyosabb a nők esetében. Az orr belsejében pörkök alakulnak ki, a beteg elveszti a szaglását, váladékozás nélküli orrdugulás, súlyos orrvérzések jelentkeznek, és kellemetlen, az orrból származó bűz kíséri. A kezelés lényege a nyálkahártya-pörkösödés csökkentése és a kellemetlen szag megszüntetése, az orrba permetezett antibiotikumok segítségével. Sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet.

Forrás: Család és Egészség

Középfülgyulladás

Kik azok, akiknél nagyobb a középfülgyulladás kialakulásának a kockázata?

A heveny középfülgyulladásban a megbetegedettek közel fele 11 éves kor alatti gyermek. A megbetegedési kockázat fokozott azoknál, akik gyakran náthásak, megnagyobbodott az orr- vagy a szájpadi mandulájuk, vagy esetleg orrpolipjuk van. A heveny forma gyakran alakul ki kanyaró, mumpsz és vörheny (skarlát) után. Az idült középfülgyulladás kialakulását elősegíti a rosszul kezelt heveny középfülgyulladás, a veleszületett vagy szerzett fülkürt-elváltozás. Idült gyulladás leggyakrabban gyermekeknél alakul ki 1–5 éves kor között, felnőtteknél általában 40 év alatt. Nagyon fontos, hogy az érintettek szárazon és tisztán tartsák a fülüket, és óvakodjanak attól, hogy a fülbe víz kerüljön.

Hallásvizsgálatok

Audiometria: a halláscsökkenés mértékének pontos meghatározása egy elektromos eszközzel, az audiométerrel.

Timpanometria: az audiometria egyik fajtája, mely a vezetéses halláscsökkenés okainak elkülönítésére szolgál. Mivel nem igényli a beteg aktív közreműködését, kisgyermekek kivizsgálására különösen alkalmas.

Beszédhallásküszöb-audiometria: e vizsgálat segítségével megállapítható, hogy milyen hangosan kell kiejteni a szavakat ahhoz, hogy a beteg megértse.

A beszédértés vizsgálata: a betegnek a vizsgálat során alig érthető, egyszótagos szópárokat játszanak le. A helyesen elismételt szavak aránya idegi eredetű halláscsökkenés esetén jóval az átlagos alatt marad, míg vezetéses típusúnál megközelíti az átlagost

Agytörzsi vizsgálatok: az idegi alapú halláscsökkenéseken belül a betegséget okozó szerv azonosítására szolgál.