A fitymaszűkület kezelése

Az érett fiú újszülött esetében általában a fityma nem húzható hátra, mivel a hímvessző makkja és az ezt borító csőszerű bőrdarab, a fityma belső lemeze sejtesen összetapadt. Ez a sejtes letapadás kétéves korig védelmet nyújt a kórokozókkal szemben, és normálisnak tekinthető.

Nincs gond, ha a külső húgycsőnyílás kellően tág, a csecsemő erőlködés nélkül, jó sugárban, ívelten üríti vizeletét, legalább gyufaszálnyi vastagságban és vizeléskor a „fityma-zsák“ nem töltődik fel ballonszerűen.

Ha a külső húgycsőnyílás szabad kijárata ellenére a vizelet erőtlenül, nem ívelten jön, esetleg csak csepeg, mindenképpen tisztázni kell az okát. Ezt általában fejlődési rendellenesség, kóros húgycsőbillentyű okozhatja, amely kivizsgálást és kezelést igényel.

Ne húzogassuk és ne erőltessük hátra a fityma bőrét kétéves korig, mert az erőltetés következtében berepedhet. Ilyenkor a fertőzés veszélye megnőhet és a heges gyó-gyulás további elváltozásokat okozhat, ami csak műtéttel korrigálható. Néha a hátrahúzott fityma bőre annyira megduzzad, hogy nem húzható vissza a makkra, ezáltal keringési elégtelenséget okoz (parafimózis), ami azonnal urológusi vagy sebészi beavatkozást igényel. Veleszületett fitymaszűkület esetén a fityma igen szűk, csőszerűen megnyúlt, a vizeletsugár vékony, és vizelés alatt a fitymazsák ballonszerűen felfúvódik.

Ebben az esetben életkortól függetlenül is plasztikai műtétet kell végezni. Ha a szűkület kisfokú, a bőr jól mozog a makkon, de nem húzható mögé, a műtéttel a kb. kétéves korig várhatunk. A sejtes letapadás oldása kétéves kor környékén javasolt. Ezután a műtét abban az esetben javasolt, ha a fityma csőszerűen megnyúlt, heges, nem hátrahúzható vagy ún. másodlagosan kialakult fitymaszűkületről van szó. Ilyenkor a műtétet gyermek-urológus ajánlja, figyelembe véve a legoptimálisabb életkort.

Gyermekkorban a műtétet általános altatásban végzik. Normális körülmények közt, a fertőzésmentesen végzett altatás szövődménye minimális a gyermekre nézve. Nemzési képtelenséget eredményezhet viszont a pubertás után kialakult másodlagos fitymaszűkület, de a gyermekkori kezeletlen eset is. Mint minden esetben, itt is érvényes, hogy sem a túlzott aggódás, sem a közönyösség nem vezet jóra. A kapkodás gyakran súlyos sérüléseket, berepedéseket, hegesedést, míg a közönyösség, a tartósan fennálló vizeletelfolyási akadály pedig súlyos szervi elváltozásokat okozhat. Azt tanácsolom, mindenképpen forduljanak szakorvoshoz.