A bőr és a tapintás

A bőr járulékos részei az ún. bőrfüggelékek: a szőr- és hajszálak, a körmök és a bőrben található faggyú-, verejték- és illatmirigyek.

A tenyér és a talp kivételével a bőr majdnem teljes felületét szőrzet borítja. A szőrzet, és főleg a haj, a melanin nevű bőrfestéknek köszönheti a színét. Az évek előrehaladtával a pigment mennyisége csökken a szervezetben: a haj és a szőrzet fehérré változik, megőszül.

A szőr fonálszerű szaruképződményekből épül fel, a bőrből kiemelkedő része a szál, az irharétegbe mélyedő pedig a gyökér. A hajhagymába, a gyökér alsó, üreges részébe emelkednek be az idegvégződésekkel és vérerekkel behálózott irhacsapok. A szőrzet és a haj rendszeresen újratermelődik. Egészséges esetben átlagosan harminc-hatvan hajszálunk hullik ki naponta.

Egyes vastagabb szőrszálak merevítő izmokat, ún. szőremelő izmokat tartalmaznak. Működésükkor – például hideg hatására – a szőrszálak felegyenesednek, ilyenkor jön létre a mindenki számára jól ismert jelenség, a „libabőr”: az izommunka következtében hő termelődik, így védve a bőrt a hidegtől. E folyamat az ember esetében már teljesen haszontalan dolog, a szőrös állatoknál viszont a szőr felállása valóban a test közelében tartja a meleg levegőt így védve a testet a kihűléstől.

Az irharéteg gyűrődéséből, a körömbarázdából bújik ki a köröm. E szarulemez alsó felülete az utolsó ujjperec rózsaszín területén, a körömágyon nyugszik. Élő, folyamatosan növekvő része, a gyökér, ami a köröm tövén lévő kis félhold alakú terület, mely a hold kivételével a bőr alatt található. A köröm növekedésének gyorsasága egyénenként változó, hetente átlagosan egy milliméternyire becsülhető.

A faggyúmirigyek a szőrtüszőkhöz kapcsolódnak. Folyamatosan zsírnemű anyagot, fagyút választanak ki, ami megvédi és rugalmassá teszi a bőrt, bezsírozza a szőrzetet. A faggyú viaszok, zsírsavak, koleszterin és elpusztult sejtek maradványainak keveréke. A faggyú bőr védelme érdekében tartalmaz egy olyan vegyületet is, ami az ultraibolya-sugárzás hatására D-vitaminná alakul. (A fülzsír és az az anyag, ami alvás közben összegyűlik a szem körül, valójában szintén faggyú.) A faggyúmirigyek a tenyér, a talp, a makk, a fityma és a kisajkak belső felületének kivételével a test egész felszínén megtalálhatók.

A bőr pigmentációja

Az egészséges, megfelelően pigmentált bőr a napon gyorsan és egyenletesen barnul le a felhám alsó rétegének jellegzetes pigmentsejtjeiben, a melanocitákban termelődő festékanyagnak, a melaninnak köszönhetően. Ez a pigment ugyanis elnyeli a nap által kibocsátott ultraibolya-sugarakat. Az ultraibolya sugárzás hatására a sejtek nagyobb mértékben termelnek festékanyagot, amit a szomszédos felhámsejtekbe juttatnak. A sejtek ezt hosszan tárolják, mintegy szűrőt képezve a nap károsító hatásai ellen. A bőrszíntől függetlenül minden ember bőrében megközelítően ugyanannyi melanocita van (kb. az összes bőrsejt egy százaléka). A bőrszín eltérései a sejtek által termelt melanin mennyiségének köszönhetőek. A különböző pigmentációs típusokon kívül a bőr színe egyazon személy esetében is változhat. Szervezetünkben már egy enyhe zavar – betegség, helytelen táplálkozás stb. következtében – is elegendő ahhoz, hogy bőrünk színén és állapotán jól felismerhető, kisebb-nagyobb változások mutatkozzanak.

Verítékezés

Miért verítékezünk?

A verejtékezésnek két oka van. Hő hatására a hipotalamuszból inger érkezik a hőszabályozóként szolgáló exokrin mirigyekbe, amire azok a bőr nedvesítésével válaszolnak. A serdülőkor idején kezdik el működésüket az apokrin mirigyek, amelyek nem a hőre, hanem a félelemre, a szexuális izgalomra vagy más erőteljes érzelmekre reagálnak verítékezéssel.

Fájdalom

Mi a fájdalomküszöb?

Az a legkisebb ingererősség, ami fájdalomérzést vált ki. A fájdalomküszöb értéke függ az inger minőségétől és az egyén érzékenységétől. A test különböző pontjain különböző számú fájdalompont található, így a fájdalomérzet egyazon inger hatására testtájanként is különböző lehet.

Forrás: Család és Egészség