Csávázással védett vetőmag

Sok termelő már felismerte, hogy a jó minőségű palánta kineveléséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő palántanevelő talaj, illetve földkeverék. Mielőtt a magvetést megkezdenénk, győződjünk meg arról, hogy a talaj nem tartalmaz-e a termesztendő növényre káros anyagot, például gyomirtószer-maradványt. Számos kóresetet, betegséget a talajban levő, a növényt, zsenge palántát mérgező vegyi anyagok okoznak, miattuk a magvakból nem fejlődnek ki életképes palánták. A szermaradványokat jól kimutatja a gyorsan csírázó saláta vagy mustármag. Ha ezek jól fejlődnek, azaz semmilyen torzulást vagy elhalást, hervadást nem tapasztalunk rajtuk, akkor a talaj a növényre káros anyagot nem tartalmaz.

A kórokozók ellen a vetés előtt úgy védekezhetünk, hogy a magvakat csávázzuk. Mivel napjainkban a vetőmag-előállító üzemek a magvak előzetes kezelését a tasakon is felüntetik csávázott (morené osivo) felirattal, a vetendő magot csak akkor kell otthon csáváznunk, ha ezt a jelölést a tasakon nem találjuk.

A paprika esetében a vetőmaggal leggyakrabban a veszélyes paprikamozaik-vírus vihető át. E vírus ellen a magot 2 százalékos (10 liter vízbe 20 dkg vegyszer) nátriumlúgban (NaOH) 10 percig kell áztatni, majd a magot tiszta vízzel többször leöblítjük. A csávázást feltétlenül gumikesztyűben végezzük! A paradicsommagot a maggal is terjedő paradicsom-mozaik betegség, valamint a paradicsom baktériumos betegsége ellen kell csávázással védeni. A paradicsom esetében azonban nagyon helyénvaló az óvatosság, mivel a mag nagyon érzékeny a vegyszerekre – csak egy kicsivel magasabb vegyszertöménység is csírakárosodáshoz vezethet. Az uborkamagot a baktériumos és gombás eredetű betegségek ellen kell csávázni. Ugyanez érvényes a káposztafélékre is. A mai vetőmagkínálatban azonban már csak nagyon ritkán fordulnak elő olyan magok, amelyek az említett betegségek ellen nincsenek kezelve.

A magvetés előtt kell megkezdeni a palántadőlés elleni védelmet is. A vetésre előkészített talajt gombaölőszerrel kell beöntözni, a permetezés nem elegendő. A beöntözésre használjunk Captan hatóanyagú Merpan 50 WP, 0,25 %-os töménységben (ez a szer Magyaországon Orthocid néven kapható) és Fundazol 50 WP (0,1%), vagy Merpan és Topsin M 70 WP (0,15%), vagy Previcur 607 SL (0,25%) és Fundazol 50 WP (0,1%). Az állati kártevők közül a drótférgek, a cserebogárpajor, a bársonylégy lárvái, a vakondtücsök és a mocskospajor valamint a lótetű és a meztelencsigák pusztíthatják a zsenge palántákat. Ezen kártevők ellen a sikeres beavatkozás titka a korai védekezésben rejlik, ezért a vegyszeres beavatkozást már a vetés előtt el kell végezni, vagy el kell kezdeni. A vetés előtt elsősorban a diazinon hatóanyagú Diazinon 10 G vagy Basudin 10 G garnulátum (200 gramm/m3, vagy 60 gramm/m2) adagolását javasoljuk. Ezt a hatóanyagot ugyanis a csírázó növények is jól tűrik és a meztelencsiga kivételével valamennyi felsorolt kártevő ellen jó védelmet nyújt. Ha a szereket időben alkalmazzuk, még a vakondtücsköt is eredményesen írtja. A fűtött fóliasátrakban gyakran jelentős kárt okozó fonálférgeket is gyéríti, illetve gátolja az elszaporodásukat. A szerek további előnye, hogy nincs munkaegészségügyi és várakozás idő, tehát a talajfertőtlenítést követő napon már dolgozhatunk a fertőtlenített területen.

Az előírt nagyon kis mennyiségű anyag egyenletesen kiszórható fűrészpor, homok vagy egyébb anyag keverésével. Fontos, hogy a granulátumot egyenletesen szórjuk ki a talajra. A vakondtücsök ellen a leghatékonyabban a már említett Diazol 60 EW vagy Basudin 600 EW szerekkel védekezhetünk, ha azokat melasszal vagy korpával keverünk és csomókba (2-3 dkg/m2) kihelyezzük. A csalétkek kihelyezését, ott ahol várható a károsító megjelenése, 4-5 nappal a vetés előtt kezdjük meg. A csalétkeket az esti órákban szórjuk ki. Ha szükséges, a folyamatot ismételjük meg.

A meztelen csigák ellen is jóval a magvetés előtt kezdjük a védekezést Mesurol Schenckenkorn vagy Mesurol Alimax (0,5 gramm/m2) szerekkel. A csalétket a palántanevelő ág legnedvesebb, legmelegebb pontján szórjuk ki. Nagyon fontos, hogy a kiszórt néhány szem csalétket deszka, cserép rongydarab vagy műanyagdarabbal takarjuk le. ĺgy tartósabb és jobb csigaölő hatásra számíthatunk. Egyetlen kezelés nem elegendő. Csigaölő csalétkek hiányában porított szuperfoszfáttal, mészporral is védekezhetünk. Arra azonban ügyeljünk, hogy a kihelyezett szerek a növényekkel ne érintkezzenek, mert azokat elpusztítják. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa