Az uniós kvótákról még nem tárgyaltak

Vonza András magyar földművelésügyi miniszterVas Gyula felvételeKomárom. A Selye János Egyetemért Alapítvány meghívására a napokban előadást tartott a városban Vonza András, Magyarország földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere. Előadásának témája A magyar agrárgazdaság versenyképessége az erősödő európai versenyben volt. Magyarországon 4,7 millió ha a szántóföld nagysága, az ágazat 4,5 %-kal részesedik a nemzeti össztermékből és 8%-kal a kivitelből. Évente átlagosan 14 millió tonna terem gabonafélékből (kalászosok plusz kukorica). Alapul véve azt a jelképes állítást, miszerint egy embernek évente egy tonna gabonára van szüksége a létfenntartásához, az ország 14 millió embert képes ellátni. A legfőbb felvevőpiac – 75%-os részesedéssel – a belföldi. – 1990 után Magyarországon is végre kellett hajtani a szerkezetátalakítást, rendezni a tulajdonviszonyokat – fejtegette a miniszter. – Közel 2,5 millió parcella került kiosztásra, mintegy kétmillió személy vált földtulajdonossá. Nyolcvan százalékuknak egy hektárnál kisebb területen kellett volna gazdálkodnia, már ha egyáltalán akart volna. Gyakran nadrágszíjparcellákról volt szó, amelyeken értelemszerűen lehetetlen is lett volna a termelés. Ennek következtében kialakultak az osztatlan közös tulajdonok, amelyek nagysága országos méretben 1,5 millió ha. Most jött el annak az ideje, hogy a kormány beterjesztése alapján a parlament döntsön a nemzeti földalap létrehozásáról, valamint a földtörvény módosításáról. Ez utóbbi tartalmazza a családi gazdaságok fogalmának pontos meghatározását is. Ezeket a gazdaságokat a kormány pozitív diszkriminációban kívánja részesíteni, például kedvező kamatú hitelek nyújtásával, földvásárláskor pedig elővásárlási joguk lesz. A nemzeti földalapnak az lesz az egyik feladata, hogy azoktól, akik nem kívánnak gazdálkodni, felvásárolja a földterületet, és eladja azoknak, akik művelni szeretnék. Eddig nálunk nemigen működött a földpiac, de az EU-s csatlakozás előtt bizonyára beindul, ami az árak felverését is eredményezi. A nemzeti földalapnak köszönhetően azonban kézben lehet majd tartani a földárakat. 2001-ben a földek felvásárlására 3 milliárd forint állt rendelkezésre. Míg az EU agrárpolitikájára, ezen belül piacszabályozására a szabályozott termékek esetében a termelés visszafogása, vagy szinten tartása jellemző, addig a magyar agrárpolitika a csatlakozásig a termelés növekedését szorgalmazza. Emiatt gyakran bírálat éri az országot, de mint Vonza András kifejtette, a magyar mezőgazdaság egyelőre nem lehet eurokomform. Hiszen néhány év alatt kellene eljutnia olyan piacszabályozásig, amelyet az EU országaiban hosszú évtizedek alatt alakítottak ki. Magyarország legfontosabb agrárpolitikai stratégiai célkitűzéseiről szólva a miniszter elsőként a versenyképes termelési színvonal elérését említette, vagyis hogy a csatlakozást követően a magyar gazdák is fel tudják venni a versenyt uniós kollégáikkal. Fontos cél a belföldi piac jó minőségű, tradicionális termékekkel történő ellátása, továbbá olyan jövedelmi színvonal elérése, amely biztosítja az ágazatban tevékenykedők megélhetését. Nem elhanyagolható szempont a vidék népességmegtartó képességének növelése sem. Az EU-csatlakozás előtt ugyanakkor szükség van a termelői adatszolgáltató rendszer bevezetésére és működtetésére is. Hiszen pontos adatok birtokában tud csak hatékony támogatást nyújtani a kormány. Az elképzelések szerint a földalapi támogatás jövőre 1-10 hektáros gazdaságok esetén 12 000 forint/ha, 10-300 ha esetén 8000 Ft lesz. Amennyiben valaki családi vállalkozásként műveli a földet, akkor a 8000 forintos támogatás további nyolcezerrel növekszik. A szerkezetátalakítás meggyorsítása érdekében a kormány támogatni kívánja az értékesítési, beszerző, feldolgozó, szolgáltató szövetkezéseket, korszerűsíteni szeretné a szaktanácsadói és falugazdász rendszert. Az exporttámogatás összege viszont, a WTO-val szemben vállalt kötelezettségek alapján jelentősen csökkenni fog. – Az EU-val folytatott tárgyalások egyik meghatározó része a közösségi joganyag átvilágítása és beépítése a magyarországi jogrendbe – folytatta az ágazatvezető. – Ez óriási munka, hiszen az EU joganyagán belül mintegy 40 ezer oldal foglalkozik a mezőgazdasággal. A tőke szabad áramlására vonatkozó fejezetet már lezártuk, és végéhez közelednek az állat- és növényegészségügyet érintő tárgyalások. A várhatóan legkeményebb, kvótákról szóló tárgyalások azonban még előttünk vannak. A közös agrárpolitika keretében alkalmazott terméskorlátozó intézkedések mennyiséghez kötött támogatása területén olyan értékek elfogadását kérjük, amelyek tényleges mozgásteret biztosítanak az érintett ágazatok számára. Igényt tartunk mindazon támogatási formára, amelyeket a csatlakozáskor az Unió többi tagállamának gazdái, agrárgazdaságai élveznek. Különös tekintettel a közvetlen termelői kifizetésekre. Jelenleg Magyarországon mintegy 190,3 milliárd forint a mezőgazdaság évi támogatása. Amennyiben már most EU-tagok lennénk, ez az összeg 400 milliárd lenne, sőt a vidékfejlesztési támogatással együtt elérné a 850-900 milliárd forintot. Ehhez szükség van az integrált irányítási és ellenőrzési intézményi rendszer kialakítására, ahol még elmaradás tapasztalható. Pedig lényeges részletről van szó, hiszen ennek eredményeként érhetjük el azt, hogy mindenki megkaphassa, ami neki jár, másrészt senki ne élhessen vissza a támogatással. A jelenlegi magyar kormány reálisnak tartja, hogy 2003 tavaszán aláírásra kerül a csatlakozási szerződés, és Magyarország 2004-ben az EU teljes jogú tagjává válhat. Vonza András szerint a közép-európai országok számára nincs is más járható út, mint az EU-csatlakozás. Ugyanakkor az uniónak is érdeke a bővítés, csak így tudja ugyanis kivédeni az ázsiai és amerikai nyomást.

190 milliárd forint az agráriumra

Budapest. A jövő évben az állami költségvetésben az agrárium támogatására a vidékfejlesztéssel együtt 195,7 milliárd forint áll rendelkezésre.

A mezőgazdaság támogatására 190,2 milliárd forint jut, amit a kormányzat az általános tartalék terhére további 10 milliárd forinttal megnövel. Ezt a családi gazdaságok segítésére fordítják. (MTI)