Az almák tárolási betegségei

A gyümölcs tárolási idejének hoszszúságát főként az időközben fellépő veszteségek határozzák meg. Ezeknek több összetevője van. Ilyen az apadás, (légzés és párologtatás következtében beállott súlycsökkenés), vagy a minőségi romlásból, az élettani és gombás megbetegedésekből eredő meghibásodás. Nagyobb részüket a gombás megbetegedések idézik elő.

Eredményes tároláshoz elengedhetetlen az egészséges gyümölcs. Meghatározó jelentősége van a megelőző védekezésnek, a betegségek megjelenését gátolják közvetlenül a szüret előtt végzett vegyszeres védekezési eljárások. Fontos az egyes betegségek, illetve fiziológiai rendellenességek minél pontosabb ismerete és meghatározása, valamint az előfordulásukhoz kedvező körülmények időbeni felismerése is.

A legjelentősebb tárolási betegség, amely már a szüret előtt, a fákon levő gyümölcsökön is megjelenik, az alma lenticella foltossága. Az ilyen alma egyrészt a foltok miatt, másrészt a foltokon megtelepedő rothadást előidéző gombák miatt nagymértékben veszít a minőségéből. Egyik típusa a Jonathan foltosság, amire főleg a Jonathán és a belőle nemesített fajták érzékenyek. Ez a betegség általában a piros gyümölcsű fajtákon fordul elő. Megfigyelhetjük azt is, hogy inkább a nagyobb és jól kiszíneződött gyümölcsökön jelenik meg gyakrabban. A lenticella foltosságra jellemző, hogy a gyümölcs színesebb oldalán, a héjon a lenticellák körül 2-3 mm átmérőjű kerek, határozott szegélyű, enyhén bemélyedő sötétbarna vagy fekete foltok láthatók. Húsában azonban az elváltozások nem észlelhetők. Jellemző a Jonathan foltosságra, hogy a foltok nemcsak a lenticella körül, hanem a gyümölcshéjon bárhol jelenkeznek, és összeolvadva szabálytalan foltok is kialakulhatnak. Oka a kalcium, vagyis a mészhiány. A mészfelvételt az időjárás jelentősen befolyásolja, szárazság esetén ugyanis az almafa tápanyagfelvétele csökken. Idén a vegetáció második felében, illetve egész nyáron, szárazság volt a Csallóközben és Dél-Szlovákiában. Száraz időben a korábban kifejlődődött növényrészekből az újonnan növekvők felé áramlik a legtöbb tápanyag, kivéve a kalciumot, amely nehezen felvehető tápelem, ezért felvételéhez sok víz kell. Ha ez nincs, a gyümölcs sejtfalai közötti pektinrétegben kalciumhiány áll elő. Másrészt a betegséget kiválthatja a többéves, nagy mértékű káliumtrágyázás is, amely a növény által felvehető kalciumtartalmat számottevően csökkenti. A betegség megelőzése céjából talajvizsgálatra épülő tápanyagellátást kell alakalmaznunk. Kerüljük a nagy adagú műtrágyázást. Száraz időjárás esetén már júliustól két hetes időközben mésztartalmú levéltrágyákkal kell permetezni, egészen a szedés idejéig. Erre a speciális levéltrágyák a legjobbak, mint a Lamag Ca, Vuxal Ca, Kalkosan stb. Fontos, hogy az almát idejében leszedjük és azonnal hűtőházban helyezzük el. A szabályozott légtérben történő tárolás a legmegfelelőbb.

További gyakori tárolási betegségnek számít az alma taplófoltossága. Ez a betegség elsősorban a tárolókban jelentkezik, de már szüret előtt is megfigyelhető. Almafajtáink eltérő fogékonyságúak a betegségre, megfigyelések szerint a Golden Deliciuson fordul elő a leggyakrabban. A gyümölcs héján elszórtan 2-3 milliméteres, kerek, határozott szegélyű, gyümölcshúsba mélyedő barna foltok alakulnak ki. Húsában, a héj alatt, barna, taplószerű, keserű ízű foltok figyelhetők meg. Ez ellen hasonlóan kell védekezni, mint a lenticellás foltosság ellen.

Az alma húsbarnulása a szállítás és raktározás során jelentkező betegség. Főleg a tárolás végén a nagyobb, laza húsú almákon jelenkezik. Megtalálható azonban a körtén és a birsen is. Jellemző, hogy a gyümölcs húsa megbarnul, megpuhul és kásás lesz. Héján kezdetben semmilyen elváltozás nem észlelhető. Később azonban egyre növekvő barna, puha foltok láthatók. Ennek az oka a gyümölcs túlérettsége. Egyes almák fogékonyságát fokozza a talajban lévő nitrogénbőség. Elsősorban a nagyobb, laza szövetű gyümölcsökön jelentkezik, ezért a nagy gyümölcsök tárolhatósága roszszabb. Már ősszel láthattuk, hogy az alma tárolása nehezebb lesz, mint más esztendőkben. Többen panaszolták, hogy almájuk pettyesedik, belül barnul, húsa szinte szétesik, kásásodik. Az idei almák eltarthatóságát leginkább az őszi meleg időjárás rontotta. Ládákban, a szabadban, vagy a kamrákban tárolva felmelegedett és felgyorsult az érési folyamat, de a pincék is túlságosan melegek voltak, így ezek az almák eltevésre kevésbé megfelelőek. Raktározásra a zöldes alapszínű, egészséges alma a legmegfelelőbb. Eltartásra a középnagyságú alma alkalmas, a nagy és túlérett kevésbé tárolható. Nem az a fontos, hogy első osztályú almát tároljunk, hanem az, hogy az alma hibamentes legyen. Hibának számít a nyílt seb, a molyrágás, a láda nyomása vagy az ütődés. Ezek további romlást okoznak. A tárolt gyümölcsöt hetenként át kell nézni, meg kell kóstolni, és ha romlik vagy túl gyorsan érik, el kell használni, amíg fogyasztható.A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa