Mire jó egy autó, amelynek hiába keresnénk a praktikus oldalát?

Engem a Z4 mindig is James Bond híres Z8 járgányára emlékeztetett. Alacsony, hosszú, a sofőrnek olyan érzése van, mintha a csomagtartóban ülne.

Megnőtt

4323 mm-es hosszúsága azt igazolja, hogy a Z4 az előző generációhoz képest 85 mm-rel hosszabb. A roadster ugyanakkor 13 mm-rel magasabb és hihetetlennek tűnő 74 mm-rel szélesebb. A méretváltoztatás eredményeként az autónak rendkívül agresszív, sportos a megjelenése. Az autó nemcsak tető nélkül mutat jól, hanem tetővel is, bár felhúzott tető mellett már kicsit klausztrofóbiás lettem a túl szűk tér miatt. Szerencsére a teszthét alatt jó idő volt, így nem volt szükségem a tetőre, minek köszönhetően szépen lesültem, és megfáztam, de ez már más lapra tartozik. A tető le- és felhajtása egyébként rendkívül gyors, csupán tíz másodpercet vesz igénybe. Az egész művelet 50 km/órás sebességig elvégezhető, tehát a városban nem kell leállni ahhoz, hogy egy hirtelen zuhé előtt gyorsan felhúzzuk a tetőt, amit külön díjazok. Jó hír, hogy a lehúzott tető semmit nem vesz el a 281 literes csomagtérből, így két kisebb utazótáskát, vagy kisebb bevásárlást is kényelmesen el tudnak helyezni.

A tervezők természetesen az utastérben sem akartak semmit a véletlenre bízni, és szemet gyönyörködtető megoldásokat kínálnak. Aki ült már BMW-ben, annak ismerős lesz a sebességváltó, a médiarendszer vezérlése és a tökéletes grafikával rendelkező digitális műszeregység is.
A tesztelés során sajnos az is beigazolódott, hogy ezek az autók nem igazán nekem valók. Mivel a Z4 nagyon alacsony – jóformán néhány centivel ülnek csak az úttest felett –, a be- és kiszállás nem éppen a legkényelmesebb.

Hat helyett négy henger

A tesztelt modellben négyhengeres benzines erőforrás volt, melynek teljesítménye elérte a 258 lóerőt és a 400 Nm-es forgatónyomatékot. Az előző generációban még a 30i jelölés arról tanúskodott, hogy a motorházban hathengeres erőforrás van, a legújabb generációnál viszont ez már nem igaz.
Nem kell tartani a négyhengeres motortól, épp ellenkezőleg. Elsősorban azt hangsúlyoznám ki, hogy a motornak nagyon jó, erőteljes hangja van, amely a Sport üzemmódban természetesen még felerősödik. A motor tökéletesen működő, nyolcgangos automata váltóval volt párosítva. A Z4 5,4 másodperc alatt képes felgyorsulni 0-ról 100 km/órás sebességre. A futómű kellően merev ahhoz, hogy élmény legyen a sportosabb vezetés, de ugyanakkor nem is kínszenvedés közlekedni a járgánnyal a hazai göröngyös utakon. Ráadásul a BMW ideális, 50:50 arányú tömegelosztással büszkélkedhet, ami nagyobb sebességeknél tovább növeli a stabilitást, és jelentősen hozzájárul a sofőr biztonságérzetéhez. Az autó összsúlya csak 1415 kiló, így elhihetik, hogy ezzel a tömeggel a négyhengeres motor is jól megbirkózik. Ami külön öröm, hogy a fogyasztás sem ugrott a csillagos égig, nekem 7,4 literes átlagot sikerült elérnem, ami még 0,1 literrel jobb eredmény a gyári 7,5 literes átlagfogyasztásnál. Tető nélkül egyébként úgy 100 km/órás sebességig élvezhető az autó, akit nem zavar a szél meg a zaj, az még sztrádán is száguldozhat tető nélkül, a roadstert viszont klasszikus városi tempóban fogják kiélvezni a leginkább. Mivel a járgány hangszigetelése a tető miatt nem ideális, főleg autópályán kell felkészülni arra, hogy a vártnál nagyobb mértékben szivárog be a zaj az utastérbe.

Mihez kezdjünk vele?

Igen, a Z4 nem egy praktikus autó, másrészt viszont azt is el kell ismerni, hogy a tervezők szándéka ebben az esetben nem az volt, hogy az legyen. A Z4 legnagyobb előnye, hogy olyan vezetési élményt nyújt, amilyet más autó nem tud. Ebből a szempontból csillagos egyest érdemel. A négyhengeres erőforrástól sem kell félni, mert nagyon agilis, és magabiztosan dolgozik. Hétvégi kiruccanásokra ideális az autó, ám ha nincs más lehetőség, még a hétköznapi használat során is ki lehet használni.