Agro

Szeszélyes időjárásban csak átlagos lehet a termés

„Nem úgy van az, mint volt régen…” – hangzik a népdalban, de ugyanezt vallják csaknem egybehangzóan a gazdák is az idei aratás kapcsán. Nem akkor zúdul eső a határra, amikor porlad a termőföld, amelynek nincs ideje feldolgozni a tápanyagot, és táplálni a növényeket. Nem akkor süt le „tüzesen a nyári nap sugára az ég tetejéről”, mint ahogy azt Petőfi költeményéből ismerjük, amikor serényen érlelnie kellene a búzakalászokat.
Száz Ildikó

2019. szeptember 6. 15:15

A porszáraz gabonában nagy veszélyt jelenthet egy felhevült munkagép - Németi Róbert felvétele

 

Csapadékos ősz, száraz tavasz

Szélsőséges volt az időjárás a Szlovákiai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Centrum növényfejlesztési részlegének szakemberei szerint is. A felmérésekből kiderül, hogy Szlovákiában az átlaghoz képest is rendkívül kevés csapadék hullott. 2018 októbere így Dél-Szlovákia területén rendkívül száraz volt. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy mivel 2017 novemberében is hasonló volt a helyzet, tehát az őszi gabona ültetése már hosszabb ideje nem történik megfelelő körülmények között. Mégsem tapasztaltak olyan súlyos következményeket, mint az ezt követő tavaszi időszakban. Télig viszonylag jó kondícióban voltak a gabonanövények, készek arra, hogy eliminálják az esetleges negatív körülményeket, amelyek a vegetációs időszakban előfordulhatnak. 2018/2019 tele ismételten enyhének bizonyult, miközben a legmelegebb az utolsó téli hónap, a február volt, az elmúlt évekbeli átlagtól 3,1 fokkal enyhébbnek bizonyult. Január volt a leghidegebb hónap, de a korábbi évek átlagához képest csak fél fokkal mértek többet. A december és a január aránylag nedves volt, ám az ország keleti részében ekkor sem volt túl csapadékos az időjárás. Februárban a meleg idő ellenére sem volt csapadékos az idő, és keleten ismét kevesebb csapadék hullott, mint másutt. A téli hótakaró és az enyhe idő azonban jó hatással volt az őszi búzára.

A tavaszi vegetáció kezdetén a vártnál jóval melegebb volt az idő, ám ezzel egyidejűleg nagy volt a szárazság is. A már említett száraz februári időjárást követően a március és az április sem volt jobb az országos átlagot tekintve. Áprilisra sem változott lényegesen a helyzet, az elmúlt évek átlagához képest csupán 76 százalék csapadék hullott le, Dél-Szlovákia területén pedig még ennél is kevesebb eső esett. Márciusban +3,1 fokkal, áprilisban +2,3 fokkal melegebbet mértek az elmúlt évek átlagához képest. Mindez negatív hatással volt a növények fejlődésére, amelyek nem tudták felhasználni a talajban lévő tápanyagokat, amelyekre nagy szükség lett volna az optimális fejlődésükhöz. A szakértők szerint szerencsére májusban megérkezett a várva várt eső. Az általunk megkérdezett gazdák azonban úgy gondolják, hogy ez a csapadék már túl kései volt.

 

Lakszakállason nem elégedetlenkednek

Aratási körképünkbe a sok rossz időjárással kapcsolatos hír ellenére Lakszakállasról valamivel jobb híreket kaptunk.

A komáromi járásbeli Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezetben Balogh Miklós főagronómustól megtudtuk, közepesnek mondhatók az idei aratási eredmények, mégsem elégedetlenek.

Őszi árpát 7 tonnát arattak hektáronként, és a tavaszi árpa is 6,1 tonna lett hektáronként. A repcével is viszonylag elégedettek, a hektáronkénti 3,7 tonnát megfelelőnek tartják. A komáromi térségben valamivel kegyesebb volt az időjárás a gazdákhoz, mint az ország más területein. Áprilisban Balogh Miklós elmondása szerint 80 milliméter csapadék hullott, de májusban már gondot okozott a 130 milliméteres csapadék. Lakszakállason július 1-től 17-ig arattak, tizenkét kombájn bevetésével 4300 hektáros területen. A learatott termények között volt sörárpa is, és a puhaszemű búza hektáronkénti 6 tonnás hozama is elégedettséggel töltötte el a gazdákat.

Lakszakállason is tartanak a lokális nyári viharoktól. Sok csapadékot nem hoz az ilyen vihar, hanem csak nagy hirtelen átvonul a földek egy részén. „Rémisztő volt, amit az ország keleti végeiben művelt a jégeső. Örültünk, hogy bennünket ez az extrém időjárás elkerült, és nem verte el a jég a termést” – mondta Balogh Miklós. A komáromi járásbeli szövetkezetet 1994-ben alapították és saját malma is van.


 

Szárba szökkenő kalászok

Nem egy gazda búnak eresztette a fejét a nem várt, későn érkező és túl sok csapadékot tapasztalva. A szárba szökkenő kalászokra komoly veszély leselkedik, ha túl sok a csapadék.

Különféle gombás fertőzések támadhatják meg a gabonát. A mintegy harmincéves tapasztalattal rendelkező mátyusföldi gazdáktól megtudtuk, hogy a tavaszra jellemző szárazságban a növények nem tudták hasznosítani a talajba bevitt tápanyagokat, így komoly problémát jelent a minőséget tekintve a tápanyaghiányból adódó toxinbetegség. A termesztett búza közepes csapadékot igényel, és elsősorban a sarjadás idején igényli az esőt. Miután kihányja a kalászát, már szárazság kell neki, mert fényigényes növényről van szó. Májusban nem egy helyen voltak viharok, emiatt a kalászosok egy része megdőlt. A szakemberek jóval több fuzáriummal megtámadott gabonáról kaptak hírt, és a korábbi évekhez képest elszaporodtak a rágcsálók is, és nem kis kárt tettek a termésben.

 

Hol kezdték és fejezték be az aratást?

A mintegy háromszáz lóerős kombájnok elsőként Dél-Szlovákia területén kezdték meg az idei aratási munkálatokat. Ímelyből az egyik kereskedelmi televízió egyenes adásban közvetítette a munkálatokat, ahogy 700 hektár sűrűn vetett gabonát aratnak le.

Múlt évben még az ideinél is korábban, már június derekán megkezdték néhány helyen az aratási munkálatokat. Június derekán és július elején már Varannóban és Aranyosmarót környékén is megkezdték az aratást. A 26. hétben Galánta, Komárom, Nyitra, Érsekújvár, Léva, Nagykürtös és Losonc, továbbá Tőketerebes környékén is megkezdték az aratási munkálatokat. Nagyszombat térségében a repce és a tavaszi árpa betakarítása is megkezdődött, ám ebben a régióban is jócskán elszaporodtak a rágcsálók. A pozsonyi térségben a 27. hétben kezdték meg az aratást, a gazdák elégedettek voltak a termés minőségével.

Szobráncon és Nagymihály környékén rosszabb volt a helyzet, a gazdák átlagosnak, vagy átlagon alulinak értékelik a terméshozamot. Ennek fő oka, hogy túl sok lokális vihar söpört át Észak-Szlovákián. Nagymihály környékén ezért néhány gazda azt fontolgatja, hogy kisebb területeken termesztenek majd repcét. Akadtak területek, ahol a jég elverte a repcetermést, és kárt okozott a gabonában, a kukoricában, illetve az árpa- és a szójaültetvényekben is. Több százezer eurós kár keletkezett ezeken a területeken amiatt, mert a vihar kárt tett a gabonatárolókban és más épületeket is megrongált. A keleti végeken így a repce hektáronkénti hozama alig érte el a 2,65 tonnát. A jelentésekből kiderül, hogy Alsó-Zemplén területén 8210 hektárról július 21-ig 21 765 tonna repcét arattak le, a legmagasabb értéket a tavaszi árpa termésénél mérték, hektáronként 4,85 tonnát. 2590 hektárról több mint 12,5 ezer tonnát gyűjtöttek be.

A tavaszi árpa terméshozama 4,35 tonna volt hektáronként, és augusztus első hetében fejezték be az aratást ebben a térségben.

 

Kolonban is nagy volt a szárazság

A nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem koloni térségében lévő termőföldjein is nagy volt a szárazság, és kevés csapadék hullott, ennek ellenére az agrárvállalat vezetése nagyon jónak értékelte a sajtónak adott nyilatkozatában az aratási eredményeket.

A főiskola mezőgazdasági vállalatában sűrűn vetett gabonát és repcét arattak mintegy ezerhektáros területen. A növekedési fázisban a legnagyobb növényekre gyakorolt próbatétel a növekedési fázist érintő szárazság volt. A száraz márciust követően áprilisban hullott némi csapadék, de az extrém júniusi hőségben, amikor alig esett eső, csökkentette a terméshozamot. A legjobb eredmények az őszi búza vetésekor születtek, hektáronkénti 6,47 tonna. Ennél aránylag rosszabb eredmények születtek a keménybúza aratásakor, csupán hektáronkénti 4,42 tonna. A tavaszi árpa kiváló minőségű lett és hektáronként 5,69 tonnát értek el, a repcét tekintve hektáronként 3,12 tonnát takarítottak be.

aratás

 

Mi várható ősszel?

A kukorica, napraforgó, cukorrépa és burgonya szedése az év következő feladata a mezőgazdászok számára. Jóslatokba egyik általunk megkérdezett gazda sem mert igazán bocsátkozni.

Egybehangzón állították, hogy ismét nagy szükség lesz arra, hogy kellő csapadék hulljon. A kukorica beéréséhez legalább 40–50 milliméteres csapadékra lenne szükség. A megkérdezett gazdák szerint nehéz megjósolni a cukorrépatermés minőségét, mennyiségét is. A vágsellyei járásbeli Sokszelőcén lévő Agrodivízió cég elsősorban az élelmiszeripar számára termeszt, a legkorszerűbb technológiát alkalmazza. Malmában kizárólag azt a kukoricát dolgozzák fel, amelyet megtermesztenek. Mészáros József mérnök, a cég ügyvezető igazgatója elmondta lapunknak, hogy az idei gabonatermés átlagosnak mondható, nem érték el a hektáronkénti hét hozamot pont ugyanúgy, mint a Nyitra megye területén gazdálkodók többsége sem. „Sajnos sem a túl nagy forróság, sem a csapadék nem akkor érkezett, amikor ezt igényelték volna a növények. A lokális viharok, az egyenlőtlenül hulló gyors és hirtelen csapadék nem segített a talajon, nem szívódott fel az esővíz, és a növények sem tudták hasznosítani a benne lévő tápanyagokat. Májusban nálunk 160 milliméter csapadék hullott le, de nem jókor. Későn érkezett a várva várt eső. Már tavaly ősszel, ültetéskor is túl nagy volt a szárazság”—mondta Mészáros József. Továbbra is tartanak a nyári viharoktól, amelyeket augusztusra jósoltak a meteorológusok.

Lakszakállason is elmondták, hogy kissé aggódnak a napraforgó- és a kukoricatermés miatt, mert továbbra is túl nagy a forróság és a szárazság, és nagyon kéne már egy jó kiadós eső ahhoz, hogy az őszi termés jó minőségű legyen. „Most kéne igazán a csapadék, hogy el tudjuk készíteni a talajt a repcének, de ezeket a munkálatokat csak a hónap másik felében kezdjük meg” – mondta Balogh Miklós.

 

A gabona tárolásáról

Olyan módon kell szárítani a betakarított gabonát, hogy a szemek a lehető legkevésbé károsodjanak. A gabonát mielőbb a tároláshoz szükséges nedvességszintre kell szárítani.

Ajánlatos megbizonyosodni arról, hogy megfelelően szárazak legyenek a tárolók és jól szellőzzenek. Sem az eső, sem az esetleges talajvíz nem szabad, hogy károsítsa a learatott termést, és védeni kell a rágcsálókkal szemben is. Sok helyen fertőtlenítik a helyiségeket, csarnokokat, mielőtt az új termést meghozzák. Fontos a szállítótartályok ellenőrzése is, hogy ne jussanak be a penészgombák, rovarok, esetleg más szennyeződések a tárolókba.

 Száz Ildikó

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Az abortusz ellen tüntettek

Újra nézők nélkül maradhat a Slovan

Bezárt a tallósi speciális alapiskola

Öt perc alatt három gólt lőtt a besztercebányai Dukla a KFC-nek

Már a NAKA is nyomoz a mentőtender ügyében

FOCUS: Čaputová lett a legmegbízhatóbb politikus

Legfrissebb galériák
Olvasta már?