A 15 éve alakult Szent Orbán Borlovagrend, amely az ógyallai borvidék 17 községét képviseli, fontosnak tartotta egy olyan Kárpát-medencei borlovagrendhez való csatlakozást, amely a Kárpát-medence borkultúrájának határok nélküli ápolását, népszerűsítését tűzte ki zászlajára.
Szent Orbán borlovagrendek találkozója
A közelmúltban Szentpéteren látták vendégül az adonyi (Magyarország) Szent Orbán borrend és a horgosi (Vajdaság) Szent Orbán borlovagrend tagjait. A vendégeket Jobbágy József polgármester köszöntötte, majd Kovács János a Szent Orbán borlovagrend nagymestere vette át a szót. Elmondta, a Komáromtól északkeletre fekvő területet, amelyet ógyallai borvidéknek is neveznek, az országon belül a legjobbak közé sorolják. Ideálisak a természeti adottságok, az enyhén lankás dombvidék, a laza homokos talaj, a forró nyári és őszi hónapok, valamint az enyhe tél. Zászlós bora a szentpéteri Csőszhegyi-dűlőből származó kétezres évjáratú olaszrizling.
Bacskulin István, a horgosi borlovagrend nagymestere elmondta, Horgos szőlészei és borkészítői 2011-ben alapították meg borlovagrendjüket. A horgosi és szabadkai homokvidéken nem is olyan régen még 16 ezer hold területen folyt a kétszintes termelés. Míg alul kövidinka, olaszrizling, ezerjó, delavári, piros szlanka, kadarka, mézesfehér, zöld veltelini termett, a sorok között gyümölcsfák őrködtek a termés biztonságon. Ez a homok akár 65 fokra is felhevül, ráadásul még az eső is kikerüli. Titónak köszönhetően Horgos környékén főként kistermelők maradtak. Jugoszlávia szétesésével ugyan megmaradtak a termőalapok, ám sem üzemanyag, sem növényvédő szer nem akadt, s ami a legrosszabb, a felvásárlók is eltűntek. A mélyrepülésnek az ezredfordulón a szerb kormány által biztosított támogatások vetettek véget. Rövid időn belül közel félszáz hektárnyi új ültetvény létesült, egy-egy gazda átlagosan fél illetve két hektárt telepített. A hagyományos és modern technológia ötvözésével a borászat reneszánszát éli napjainkban. Őshonos boraik frissek, csípősek, enyhén savasak, gyümölcsös alkotó elemekkel rendelkező élénk borok. Borvidékükön már új borfajták is megjelentek, például a chardonnay, a rizling, cabernet sauvignon és a merlot.
„Adonyban igazi fellendülést a szőlőtermesztésben és a borkészítésben a török kiűzése után elnéptelenedett területekre betelepített svábok hozták” –kezdte ismertetőjét Schmidt Attila nagymester. Az adonyi szőlőhegy 70–80 hektáros területén nagyjából 1200 pince található. A tsz-ek kialakítása nagy pofont adott az itteni gazdálkodásnak, mert sok szőlőt kiszántottak. Szerencsére a domboldalakat csak kézi erővel tudták megművelni, így a háztáji kerteknek köszönhetően megmaradt a régi bortermelő kultúra. 1994–95 idején négy-öt adonyi borász élesztette újjá a pincék hírnevét, majd megalakult a Szent Orbán Borbaráti Egyesület. Borrendjük zászlósbora az ún. adonyi fehérbor.
A Kárpát-medencei Szent Orbán Borrendek Szövetségének közgyűlésén sor került a három országból érkezett borminták kóstolójára is. Összesen 81 bormintát értékelt a zsűri, a legmagasabb pontszámot egy adonyi Irsai Olivér kapta. A borkóstolónak köszönhetően a jelenlévők több új, nálunk ismeretlen bort is megkóstolhattak. A borászok nagyban méltányolták, hogy egy-egy ilyen alkalommal tapasztalatot cserélhetnek a szőlőtermesztés és a borkészítés kapcsán.
Miriák Ferenc
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.